Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 7 (70. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 2000-2002. évi költségvetésének irányelveiről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZEKERES IMRE, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2643 rendben van. Csakhogy a táblázatban mit írnak 2002re? Az exportnövekedés 1113, az importnövekedés 1214 százalék, vagy is fordítva. Ez komolytalan és felelőtlen! - nem tudok rá mást mondani. Vajon mitől várható a hozzánk jövő turisták számának növekedése, amikor a Balaton mellett sorozatban mondják le a szállásigényeket? Mitől lenne 810 százalék, sőt 2002ben 1113 százal ék a beruházások növekedése, ahogyan ezt az előterjesztésben állítják? Összegezve: tehát távolról sem biztos még a 45 százalékos növekedés sem, a 6, netán 7 százalékról nem is beszélve. A Fidesz ismét túlígérte magát. A reálisnál magasabb növekedéssel szá mol, emiatt nagyobb bevételre számít, amelyeket azután tüstént ki is ad. Ezt már csak azért is szívesen teszi a kormány, mert egyes miniszteri ígéretei igen nagyvonalúak voltak. Ennek logikus következménye, hogy a hiány nagyobb lesz a tervezettnél. Ezzel e z a kormány nemcsak rontja Magyarország nehezen kivívott jó hírnevét, hanem az ország elveszti a külföldi tőke bizalmát. Például elveszti a ma oly kedvező hitelbesorolási esélyeit. Ezt azért is tartom lényegesnek, mert a túlköltekezés előbbutóbb oda vezet , hogy külső forrásokat kell igénybe venni, hitelt kell felvenni. Ez a kormány újra eladósítja az országot! Tisztelt Képviselőtársaim! Számtalan ellentmondás van az előterjesztésben. Hogy csak egyet említsek: az egyik oldalon hangsúlyozzák a költségvetés j övedelemátcsoportosító szerepének csökkentését, a másik oldalon viszont a járulékok, támogatások erősítését tartják szükségesnek. A kettő együtt nem működik. Közismert, hogy Magyarországon a két legkritikusabb terület az egészségügyben és az oktatásban dol gozók bérének elmaradása az elfogadható szinttől. Hogyan akarnak ezen változtatni, amikor az irányelvekben azt hirdetik, hogy az államháztartás folyó kiadásainak arányát csökkenteni akarják? Ráadásul azt írják, hogy a közszférában dolgozók nominálbéreit cs upán 89 százalékkal növelnék, az ugyancsak hirdetett 9ről 7 százalékra csökkenő infláció mellett. Hölgyeim és Uraim! Ez azt jelenti, hogy legjobb esetben nem csökken a pedagógusok, az orvosok, a nővérek bérének vásárlóértéke. Hol van az egészségügynek íg ért 400 százalékos béremelés? Számunkra, a Magyar Szocialista Párt számára elfogadhatatlan, hogy csupán a nyugdíjak reálértékét akarják megőrizni. Ez azt jelenti, hogy nemcsak az idén nem teljesítették a korábbi törvényben megállapított nyugdíjemelést, han em a következő három évben sem akarják. Ez a kormány leírja a nyugdíjasokat! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előterjesztésben az "átláthatóbb költségvetés" címszó alatt a következő áll: "A költségvetési kiadások prezentációjának új szellemiségű megoldása az államháztartási feladatellátás funkciókba való besorolását jelenti." Eddig is funkciói voltak, és ez határozta meg az államháztartás kiadásait - legfeljebb érthetőbben fogalmaztunk. Ez az említett új típusú prezentáció az előterjesztők szerint azt is bizto sítja, hogy világos képet kapjanak a polgárok a közpénzek felhasználásáról. Hölgyeim és Uraim! Pont ez az, ami ebből az anyagból hiányzik! A hároméves költségvetési előirányzatok semmi biztosat nem tartalmaznak, különösen úgy nem, hogy a kormány közben átf ogó költségvetési reformról beszél. Az irányelvekben egy mondattal elintézik az adóreformot. Annyit lehet tudni - azt is csak az újságokból, és nem az irányelvekből , hogy jobb lesz a gazdagoknak, és rosszabb lesz a szegényeknek. Ez aztán megnyugtató! Tud ni lehet, hogy az amúgy is nehéz helyzetben lévő parasztságot földadóval akarják sújtani, hogy az iparűzési adót kötelezővé akarják tenni, amikor a települések felénél nincs is mire kivetni. Az anyag meg sem említi, hogy milyen racionalizálási lépéseket te rvez a kormány a kiadási oldalon. Az előterjesztés azt sugallja, hogy ez a kormány nincs tisztában azzal, hogy az államháztartási reform folytatása nem az egyes területek egyszerű pénzügyi átszabása, hanem egyfajta új társadalmi szerződés létrehozása, jogo sultságok, járandóságok, kötelességek és vállalások újrafogalmazása. Egy
