Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az Európai Szociális Charta megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2614 mondani - bár a magyar külpolitika egészéből eredően nehezen mondhatott mást. És elég furcsa megérteni, hogy a kormány miért dönt másképp, mint amit kifel e hirdet ebben a tekintetben. A chartát '91ben ratifikálták, és amit Surján képviselő úr - némi joggal - az előző ciklussal kapcsolatban felvetett, azt persze a '9194 közötti ciklussal kapcsolatban is fel lehet vetni. Magam egyébként az előző ciklusban i s nyújtottam be interpellációt a charta ratifikálására, valamint tavaly szeptemberben és októberben is. Ha októberben megfogadták volna, amit javasoltam, akkor nem kerültünk volna májusban időhiányba, hanem már régesrégen be lehetett volna jelenteni - aká rhány módosító indítvánnyal együtt is - a ratifikálását. Bernáth Ildikónak pedig azt szeretném válaszolni arra, amit mondott, hogy tehát a 12.1. pontot tulajdonképpen lehetne ratifikálni, de az kivételt jelentene az egész felfogásunkkal sze mben, hogy szerintem indokolt esetben lehet kivételekkel élni. Nyilvánvaló, hogy vannak olyan cikkek, amelyeket egy pontért nem érdemes ratifikálni. A mai magyar közhangulatban, amikor a társadalombiztosítás körül nagyon kemény viták habzanak, ennek az egy pontnak a ratifikálása szerintem megnyugtató deklaráció lenne. Végül pedig azt szeretném Surján László képviselőtársamnak mondani, hogy a Szocialista Párt is biztosan meg fogja szavazni a charta ratifikációját, ilyen értelemben tehát a vita után az a bizo nyos ünnepi gesztus, amelyet ön hiányolt, meg fog történni. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Ugyancsak kétperces hozzászólásra jelentkezett Béki Gabriella képviselő asszony, Szabad Demokraták Szövetsége. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képvisel őtársaim! Nem akartam újra szólni, de muszáj kimondanom, hogy én ünneprontónak kifejezetten Surján képviselőtársam mostani felszólalását tartom. Ha valami rongálja a hangulatot, akkor az az ilyen típusú felszólalás, amelyben megkérdőjelezzük a parlamenti j átékszabályok szerinti vita értelmét, lényegét, egyáltalán a jogosultságát - ez számomra tényleg ünneprontás! Surján képviselőtársam azt mondja, hogy meddő a vita. Én is érzékelem, hogy meddő a vita, de nem azért, mintha nem lenne értelme vagy nem lehetne haszna, hanem azért, mert kormánypárti oldalon annyira merev és egyöntetű az elutasítás, hogy semmilyen tekintetben nincsenek nyitott fülek az ellenzéki oldalon megfogalmazott érvekre. Arra is hivatkozhatnék persze, amit megtett Hegyi Gyula képviselőtársam , hogy hónapokkal ezelőtt következetesen kérte és igényelte, hogy kezdődjön el ez a folyamat - és nem kezdődött el ez a folyamat! Szóval nem hiszem, hogy nekünk kellene most lelkiismeretfurdalást érezni azért, mert erre a dokumentumra nem került pecsét ép pen az 50. születésnapon. Azt gondolom, ennek sincs igazán komoly jelentősége! Az ellenzéknek nincsen lehetősége arra, hogy időtlen időkig elhúzzon meg agyonbeszéljen egy ilyen kérdést és vitát, egyszerűen van általános vita, módosító indítványra lehetőség , részletes vita - itt tartunk most ; kérhetett volna a kormány kivételes tárgyalást, kivételesen sürgőst, és akkor fel van gyorsítva az egész. Szóval ha valami ünneprontó, akkor tényleg az az ünneprontó, hogy megkérdőjelezik kormánypárti oldalon azokat a játékszabályokat, amelyek szerint egy demokratikus parlament működik. Szeretném, ha minden képviselőtársam komolyan venné és elhinné, hogy nem azért nyújtok be módosító indítványt, hogy obstruáljak valamit vagy elhúzzak egy folyamatot, hanem azért nyújtok be módosító indítványt, mert annak a javaslatnak a tartalmával egyetértek, s feltételezem, hogy lehet még módosítani, korrigálni a dolgokon addig, ameddig a pecsét rá nem kerül. (Dr. Csáky András: Idő! - Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időker et lejártát.) Számomra tehát nagyon messzire vezető és nagyon rossz következtetések adódnak abból a gondolatmenetből, amelyet Surján Lászlótól hallottunk.
