Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - ERKEL TIBOR (MIÉP):
2582 betegek, mind a hajléktalanok, mind a munkanélküli, gyermekgondozási segélyezettek hátrányos helyzetű csoportjai gondjainak megoldásában. Néhány számadattal hadd érzékeltessem, hogy milyen nagyságú szociáli s gondokat örökölt ez az Országgyűlés. Az antidemokratikus szocialista rendszer megbukása évében, 1990ben hozzávetőleg ötször annyi jövedelemből élt a legtehetősebb egymilliónyi lakos Magyarországon, mint a legszegényebb egymillió. (10.50) Elsősorban a gy orsan növekvő munkanélküliség hatására 1994ig hatszorosra növekedtek meg ezek a különbségek, amit úgy is fogalmazhatunk, hogy négy év alatt 20 százalékkal tágult a kis és nagy jövedelműek között a jövedelmi olló. Ez a jövedelemkülönbség annak ellenére növ ekedett, hogy az akkori kormány nagy erőfeszítéseket tett ennek megfékezése érdekében, többek között éppen az 1993. évi szociális törvény életbe léptetése révén. Az akkori szocialistaszabaddemokrata ellenzék számtalanszor pellengérre állította ezt a diffe rencianövekményt, és tette emiatt kritika tárgyává az akkori - szerinte - szociálisan érzéketlen kormányt. A Hornkormány hatalomra kerülését követőn rohamosan megnövekedett a két szélső népességtized közötti jövedelmi szakadék. A Bokrosprogram egy sor sz ociális ellátást megszüntetett, százezrek váltak jövedelem nélküli eltartottá, és süllyesztették le ezáltal is családjuk életszínvonalát. A legszegényebb és leggazdagabb egymillió lakos közötti jövedelemkülönbség 1996ban már hét és félszeres volt, '97ben nyolc és félszeres, 1998ban az antiszociális kormány megbukása idején pedig már kilencszeres. Ebben a négy évben tehát az említett népességtizedek közötti jövedelemszakadék hatszorosról kilencszeresre növekedett, azaz 50 százalékkal tágult, kétszerhárom szor nagyobb sebességgel, mint az előző szabadon választott kormány idejében. Hangsúlyozni kell, hogy ezek a nagy jövedelmi differenciák nem pusztán a szociális és családvédelmi ellátórendszerek szétverése miatt keletkeztek, hanem azért is, mert míg a kis jövedelműek terhei nőttek - például megszüntették a csupán a létminimum elérését szolgáló jövedelmek adómentességét , addig a több milliós jövedelmeket terhelő adókulcsok évről évre csökkentek. Ebben az időszakban a kis jövedelműek életszínvonala amiatt i s gyorsan romlott, mert a Hornkormány felelőtlen közműprivatizációi miatt az átlagos drágulásnál gyorsabban növekedtek a háztartások villanyszámlái, a vezetékes gáz fogyasztására fordított kiadásai, a víz- és csatornaköltségek. Mindeddig megoldatlan tört énelmi örökség az, hogy nem volt rendszerváltás a tömegkommunikáció hatalmi posztjaiban. Ennek elmaradása miatt vált lehetővé az a folyamatos hamis propaganda, amelynek hitelt adva a tájékozatlan választópolgárok azokat a szocialista és szabaddemokrata erő ket hiszik még ma is szociálisan érzékenynek, akik a számok tanúsága szerint a legnagyobb mértékben hozzájárultak lesüllyedésükhöz, és azokat gondolják érzéketlennek, akik valójában törekedtek a szociális problémák enyhítésére. Mára kiderült és bizonyíthat ó, hogy a kiegyensúlyozatlan és pártos tömegtájékoztatás - elfedve és elhallgatva a valódi társadalmi folyamatokat - jelentős mértékben hozzájárult a megoldatlan szociális gondok felgyülemléséhez. Nehezíti helyzetünket az is, hogy az előző kormány nagyon e rőteljes jövedelemdifferenciáló tényezőket épített be a gazdaság- és szociálpolitika eszköztárába. Gondoljunk csak a 2040 milliós végkielégítések, a bíróság elé nem került, azaz 804 milliósnál szerényebb igényű sikerdíjak előző kormány alatti elburjánzásá ra. Ennek utóhatásaival számolni kell, azaz már az is nagy eredmény lesz, ha a Hornkormány alatt felgyorsult és káros jövedelmi differenciálódás csak lelassulva folytatódik az elkövetkezendő években. Be kell látni, hogy ez a törvényjavaslat messze nem oly an horderejű, hogy semlegesíteni tudja az előző években elkövetett szociálpolitikai mulasztásokat, de ahhoz elégséges, hogy bizonyos részterületeken ezek a mulasztások már ne halmozódjanak tovább. Milyen tervezett intézkedések segítik - véleményünk szerint - ebben a törvényjavaslatban a szociális problémák enyhítését? Mindenekelőtt üdvözöljük azt, hogy a szociális segélyezési idő folyamatos meghosszabbításához feltételül szabható közcélú munka végeztetéséhez, végzéséhez
