Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 6 (69. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2563 Ezen keresztül is erősíteni kívánjuk az in tézményvezető szerepét az intézményi elhelyezés folyamatában, annak érdekében, hogy az intézményekbe történő felvétel szakmai megalapozottsága erősödjön, és az elhelyezést kérő állapotát jobban ismerő szociális szakember a megfelelő ellátási formát ajánlha ssa. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az intézményvezető saját maga mindenféle kontroll nélkül dönthet az intézményi felvételről. A tervezet tartalmazza azokat a garanciális szabályokat, amelyek az intézményvezetői döntés ellenőrzését hivatottak szol gálni. Ezek közé tatozik az, hogy az intézményvezető intézkedésével szemben panasszal lehet fordulni a fenntartóhoz, amely dönt ebben a kérdésben. Ezzel párhuzamosan a fenntartói jogok között is szabályozott a szakmai munka ellenőrzésének kérdése, amelynek keretében vizsgálni kell a beutalás gyakorlatát is. A törvénytervezet részletesen végigvezeti az intézményi jogviszony rendszerének átalakítását a beutalás keletkezésétől annak esetleges megszűnéséig. Ezzel az a célunk, hogy erősítsük az intézményben elhe lyezett személyek jogait és lehetőségeit, a hatékonyabb érdekérvényesítést, és előtérbe helyezzük a szolgáltató jelleget. A beutalási rend átalakításához kapcsolódóan, ha az intézményi felvételről az intézményvezető dönt, abban az esetben megállapodást kel l kötni az ellátást igénybe vevővel. A törvény rögzítené a megállapodás legfontosabb elemeit, ezzel hangsúlyozva, hogy az intézmény nincs erősebb pozícióban, hanem egyenrangú felek megállapodásán alapul a szolgáltatás biztosítása. Tisztelt Ház! Nagyon font os társadalmi cél a fogyatékos személyekkel kapcsolatos intézkedések sorozata. A törvénymódosítás több tekintetben rendelkezik a fogyatékos személyekről. Egyrészt a fogyatékos személy otthonában folyó munka szakmai tartalma más ágazati törvényekkel - elsős orban a közoktatási törvénnyel - összhangban kerül meghatározásra. Ennek értelmében a szociális törvényből kikerül a "nem képezhető" fogalom, mivel a korszerű ellátás alapja, hogy minden embernek saját képességeihez mérten joga van a fejlődésre, a személyr e szabott bánásmódon keresztül a szellemitesti jólétre. Ezt az ápolást, gondozást biztosító intézményekben is meg kell valósítani. Másrészt folyamatosan figyelemmel kell kísérni a fogyatékos személy állapotának, helyzetének változását. Ezt alapozza meg az az intézkedés, hogy a fogyatékos személyeket ellátó ápológondozó otthonokban az ellátottak állapotát időszakonként felül kell vizsgálni, különös tekintettel az önállóság, önellátás képességére. Gondoskodni kell intézményi keretek között is az ellátottak képzéséről, döntési lehetőségük megteremtéséről, valamint az egyes személyek állapotának megfelelő szellemitesti fejlődésről. Nagyon fontos mozzanata a törvény módosításának a lakóotthoni ellátási forma létrehozása. Az intézményrendszer korszerűsítése ala pvető követelményként hozta felszínre az egyénre szabott bánásmódot, a lehetőség szerinti önálló életvitel megteremtését. Az intézményekben folyó szakmai munka szemlélete alapvető változásra szorul a gondozásgondoskodás fogalmak újraértékelésével. Nem sza bad belekényszeríteni mindenkit ugyanabba az ellátási struktúrába, függetlenül attól, hogy képese kisebbnagyobb segítséggel önállóbb életvitelre vagy sem. Differenciálni kell az intézmények által biztosított szolgáltatások körét az egyéni szükségletek, i gények szerint. A nyugateurópai gyakorlatban már jól bevált lakóotthoni ellátások Magyarországon való bevezetésének folyamata már évek óta megindult. Több civil szervezet létrehozott lakóotthont, ezért szükséges, hogy jogilag szabályozott legyen a lakóott honokban folyó szakmai munka követelménye, az intézményekbe történő bejutás lehetősége és az, hogy azonos szempontok érvényesüljenek az ellátás biztosításában. Törvényi szabályozásra kétféle lakóotthoni ellátás kerülne: a fogyatékos személyeké és a pszichi átriai betegeké. A lakóotthonok létrehozásával párhuzamosan a nagy létszámú intézményekben maradó ellátottak életkörülményeit javítani kell, humanizált, modernebb, korszerűbb ellátást kell részükre biztosítani. Ez elősegítené azt, hogy a jelenleg meglehető sen