Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Tiszaug község Jász-Nagykun-Szolnok megyéből Bács-Kiskun megyéhez csatolásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - FARKAS IMRE (MSZP):
2550 szándéktól visszat artotta. Csak néhány példát mondanék erre, hogy mi minden szituáció idézheti elő, hogy egy település ilyen lépést tegyen: politikai elképzelések lehetnek; egyegy választást megelőzően nagyon komolyan felmerülhet, és megerősítheti egyegy jelöltnek a tábor át, ha egy ilyen markáns kezdeményezést tesz. Ugyanez igaz akár megyei szinten is; ha egy megyei közgyűlés személyi összetétele jelentősen el fog térni adott településétől, alkalmat adhat erre a lépésre. Mint tudjuk, a települések jelentős részén az ott la kók pályázatokkal nyernek el különböző állami forrásokat. Előfordulhat, hogy ha nem jutnak ilyen forrásokhoz, ilyen támogatásokhoz, kiderülhet, hogy azért nem jutottak, mert az a megye nem lobbizott kellően, megfelelően mellettük. Nagyon sajnálom, az állam titkár úr egyébként pontosan erre utalt az általános vita felvezetésekor, hogy a megyék nem foglalkoztak kellően a határmenti településekkel. Most mi fog történni? Ezek szerint most minden megye a határ mentére fogja majd a tekintetét szegezni, és ott prób ál mindent megtenni? Ott próbálnak majd versenyezni egymással? Úgy érzem, nagyon vitatható ez az álláspont! Utaltam arra is, hogy a megyék a településeken működő intézményekhez normatívákat, bizonyos összegeket utalnak le. Ha ezt nem teszik meg, meg fogják őket fenyegetni ezek a határmenti települések, hogy kérem, át fogunk csatlakozni egy másik megyéhez? Vajon mi lesz majd ekkor a magatartás? Még egy nagyon nyomós érvet mondanék erre, hogy mi lehet a próbája majd ennek az átcsatlakozási szándéknak, mi lesz a legdöntőbb érv, ami alapján majd szembenézhetünk ezekkel a problémákkal. Már megkaptuk, képviselők, azt az előterjesztést, amely a régiók ügyével, a megyék régiókba sorolásával foglalkozik. Nagy várakozás előzte meg ezt a tervezetet, és most beigazolódo tt, hogy tulajdonképpen ez a tervezet jóváhagyja és régiókként jelöli meg a jelenlegi statisztikai körzeteket. Mi lesz ennek a hatása? Máris látszik, hogy a régiók ügye felértékelődött, és különböző megyék, különböző települések rendkívüli lépéseket hajlan dóak tenni annak érdekében, hogy az általuk jónak tartott régióhoz tartozzanak. A megoldást nyilván az jelenti majd számukra, hogy ha a megye nem tartozhat ahhoz a régióhoz, amelyikhez akar, akkor adott település vagy adott kistérség népszavazási kezdemény ezést fog tenni, és kéri ahhoz a megyéhez való átcsatlakozását, amelyik már abban a régióban fekszik, ahová eredetileg ő is tartozni akart. És hogy ez nem csak egy fantazmagória, szeretnék egy rövid részt felolvasni a Mai Magyarország tegnapi számából, ami , remélem, a kormánypárti képviselők számára hitelesnek tűnik. A tegnapi írásnak az a címe, hogy "Vándorló vidék", és a felvezetésben a következőt mondja: "Népszavazás kiírását kezdeményezi a Jászsági Önkormányzatok Szövetsége, amennyiben nem változik a Já szNagykunSzolnok, HajdúBihar, valamint SzabolcsSzatmárBereg megye alkotta északalföldi régió összetétele. Hasonló elképzelést fogalmaztak meg a Bodrogköz több településének polgármesterei is: ők viszont éppen Szabolcs részeként látnák szívesen a Bors odAbaújZemplén megyéhez tartozó kistérséget." Meggyőződésem, hogy nemcsak ez az egy írás fog erre utalni, hanem több területen is felmerül majd ez az elképzelés, és akkor mint képviselők a jelenleginél sokkal nagyobb számban találkozhatunk majd ilyen jel legű átcsatlakozási szándékkal. Mit tesz majd a kormány, és mit tesz az Országgyűlés ezekben az esetekben? Véleményem szerint kétféle megoldás lehet számára. Az egyik: helybenhagyja ezeket az igényeket, és függetlenül attól, hogy szakmailag azok megalapozo ttak vagy nem megalapozottak, azt fogja mondani, hogy amennyiben kérték, népszavazásra került sor, figyelembe veszi és elfogadja az ott élő lakosság elképzeléseit, és szó nélkül, formálisan szavazni fog az Országgyűlés amellett, hogy igenis, a kívánt megyé hez csatlakozhassanak át ezek a települések. Gyakorlatilag erről van szó most Tiszaug esetében is, tehát ennek felel meg ez a változat. Mi történik majd ebben az esetben? Előttem az a vízió jelenik meg, hogy akkor, ha nem is évenként, de négyévenként át ke ll majd rajzolni a megyehatárokat, a közigazgatási határokat, a
