Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - A polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. HELMECZY LÁSZLÓ (Fidesz):
2510 kifejezé st, hiszen a személyi adatokról és a lakcímnyilvántartásról szóló 1992ben elfogadott törvény alkalmazásában minden természetes személy polgár, így - azt gondolom - okkal használom ezt a fogalmat. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilván osságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény módosítása ennek a törvényjavaslatnak a szerkezetében első helyet foglal el, és azt gondolom, nem lehet eléggé hangsúlyozni azt a kérdést, hogy szét kell választani az adatfeldolgozó és az adatkezelő törvényi szabál yozását. A szervezett bűnözés elleni törvényjavaslat általános vitája kapcsán Gál Zoltán képviselőtársam utalt arra, hogy bizonyos átfedések vannak az 1088. számú, most tárgyalt törvényjavaslat, illetőleg a szervezett bűnözés elleni törvényjavaslat között, nevezetesen: szó szerinti megegyezések is előfordulnak. Éppen ebben az adatkezeléssel és az adatfeldolgozással kapcsolatos körben, nevezetesen ennek a törvényjavaslatnak az első hét szakasza, illetve I. fejezete mutat átfedést a szervezett bűnözés elleni törvénnyel. Az államtitkár úr az expozéjában, azt gondolom, egyértelművé tette a kérdést. Ezek a kérdések ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalása kapcsán kell hogy megvitatásra kerüljenek, és ez az a része ennek a törvényjavaslatnak, ami kétharmadossá is t eszi ezt, így a Házban mindenképpen konszenzus szükséges ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása kapcsán. Tisztelt Képviselőtársaim! Az adatvédelmi törvény módosítása felé az első lépést a tisztelt Ház akkor tette meg, amikor az Európai Adatvédelmi Egyezm ényt elfogadta az 1998. évi VI. törvénnyel. Ez a törvényjavaslat a már felsorolt törvények módosításával azt teszi meg, ami szükséges és elégséges ahhoz, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének egységes nyilvántartása egy átrendeződött jogi és iga zgatási struktúra kereteiben valósuljon meg. Nem lehet megfeledkezni azonban, azt gondolom, a személyes adatok büntetőjogi védelméről sem. Én azokkal a képviselőtársaimmal értek egyet, akik ebben a körben szükségesnek látják adott esetben a jogosulatlan ad atkezelés büntetőjogi tényállásának pontosítását is. Azt gondolom, hogy akkor, amikor esetleg egy kódexhez kell hozzányúlnunk a jogfejlődés valamelyik szakaszában, az semmi esetre sem lehet a jogalkotó kritikája, éppen azt gondolom, hogy a javára írható. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása azt célozza, hogy a polgárok személyazonosításukra is alkalmas okmányaikat a lakóhelyükhöz minél közelebb szerezhessék be. A törvényjavaslat szerkezetében az önkormányzat jegyzőjéhez települne ez a hatáskör, és egy okmányirodai rendszer jönne létre. Ez a rendszer biztosíthatja a polgárközeli okmányügyintézést. Arra szeretném még felhívni a figyelmet, hogy ezek a körzetközpontok, amelyek ki vannak jelölve, tulajdonképpen al kalmazkodnak a már meglévő városi gyámhivatali modellhez, tehát nem teljesen új körzetekről van szó. A törvényjavaslat elfogadása azt eredményezné, hogy megszűnne a rendőrség szerepe az okmányok kiadásában, az ügyintézés a civil közigazgatá s keretei között maradhatna. A települési önkormányzatok jegyzői hasonló feladatokat már ellátnak a személyi adatokkal kapcsolatosan, így azt gondolom, hogy ez a feladatnövekedés szakmai gondokat nem okoz, tehát a szakmai feltételek az önkormányzatoknál, i lletőleg a jegyzőknél megvannak. Ez nyilvánvalóan nem azt jelenti, hogy nem kell gondoskodni megfelelő informatikai, személyi és adott esetben gazdasági háttérről is a feladat ellátása kapcsán. Természetesen szükséges megfelelő informatikai eszközöket, szá mítógépes kapcsolatot is kiépíteni ahhoz, hogy a rendszer jól működjön. Tisztelt Képviselőtársaim! A jegyző hatósági feladatai a törvénymódosítás kapcsán egyértelműen megnőnek, azonban nyilvánvalóan ez nem céltalan. Ebben a modellben a polgár már nem kénys zerül okmányigénylő lapok beszerzésére, nem kell fényképészhez mennie, hiszen digitális fényképelőállítási, adat- és felvételezési rendszer ettől a fáradságtól valójában megkíméli. A központi adatnyilvántartás egységessé válik, a személyes adatok áramlása zárt rendszerben történik meg, ami nemcsak az adatbiztonságot növeli meg, hanem meggyorsítja az ügyintézési időt is.
