Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HACK PÉTER (SZDSZ):
2497 miniszterelnökük szavainak, aki az augusztus 25ei bejelentési botrány kapcsán arról beszélt, hogy visszaéltek a titkosszolgálati szervezetek a megbízás ukkal. Én megvárnám a vizsgálat végét, én a magam részéről is blöffnek tartom azt, amit a miniszterelnök mondott. Ha az ellenkezője bebizonyosodik, akkor természetesen fejet hajtok a tények előtt, de az a kormánypárti retorika, amely nem akarja a titkosszo lgálatokat ellenőrizni, amely nem akarja a rendőrséget ellenőrizni, és amely nem akar kontrollt ezen szervek fölött, tulajdonképpen arról szól, hogy amit a miniszterelnök állít, az nem is lehet igaz, hiszen ilyen helyzet elő se állhat, hogy visszaélnének a megbízatásukkal. Mi a probléma az adatkérés, titokhoz való hozzáférés ügyében? A fő probléma az, hogy ha van egy olyan rendőrtiszt, aki vagy két vállalkozó között közvetítve, vagy egy vállalkozó testőreként szabadidőben, munkaidőn túl szolgálatokat tölt b e olyan csoportok számára, amelyek később sajnálatos leszámolás áldozatai lesznek, és ennél többet nem tudunk a tevékenységéről, akkor milyen garanciát találunk arra, hogy az így tevékenykedő rendőrtiszt a hivatala során megszerzett információkat csak a re ndőrségi főnökei számára, és nem a szabadidős elfoglaltságában munkát adó számára adja át. Milyen garanciát tud nyújtani arra a kormány, hogy az így megszerzett banktitok, egészségügyi adat és más adat nem éppen a szervezett bűnözők érdekeit, céljait kíván ja szolgálni? Hangsúlyozom, és nyomatékossá kívánom tenni - tudom, hogy lesznek olyanok, akik ezt nem akarják vagy nem képesek megérteni , hogy nem az adat hozzáférését vitatom, hanem azt, hogy ellenőrizetlen, kontrollálatlan é s gyakorlatilag nyom nélküli formában - legalábbis az adatkezelőnél - történjen meg. Mert miről van szó? Ez a javaslat azt mondja, hogy ha a rendőr azt állítja, hogy halaszthatatlan az információszerzési szükség, akkor bemegy a pénzintézethez, bemegy a ban kba, bemegy az egészségügyi intézetbe, és bárkinek az adataihoz hozzáférhet. Szeretném felhívni a figyelmet arra, nem feltétel az, hogy akinek az adatait lekéri, az gyanúsítottja legyen bármifajta bűncselekménynek. Még csak az se feltétel, hogy vele szembe n a büntetőeljárásban bármi történjen, bárkinek az adatait, akinek az adatai megszerzését a rendőr jónak látja, megszerezheti; legyen az például sértett, legyen az tanú, legyen az csak szomszéd vagy bárki, akinek az adatai valamiért felkeltik a rendőrség é rdeklődését. Belép a rendőr a bankba, a pénzintézetbe, az egészségügyi intézetbe, közli, hogy halaszthatatlan sürgősséggel szükség van X. Y. adataira; kérdezem én, az adatkezelő milyen formában, milyen forrásból tud arról meggyőződni, hogy egy nem éppen sz abadidőben lévő rendőr szabadidős munkáját végzi, hanem hivatali felhatalmazással, hivatali ügyben gyűjt eljárást. Milyen módon tud meggyőződni arról az adatkezelő, hogy valóban szervezett bűnözéssel összefügg, és nem pusztán úgymond magánjellegű érdeklődé sben szerez adatokat? A lapokban megjelent olyasmi is, hogy rendőrök adatokhoz magánjellegű érdeklődésből hozzáfértek. Hogyan lehet erről meggyőződni? Erre persze lehet azt mondani, hogy az adatkezelő nem tud erről meggyőződni, és nem is célszerű, hogy err ől meggyőződjön. De akkor be kell építeni valamifajta ellenőrző mechanizmust, amely tudja kontrollálni azt, hogy amit a rendőr tesz, az valóban hivatali célból, valóban hivatali feladatai ellátása érdekében szükséges, és valóban arányos a megsértett jogérd ek sérelme. Hozzá kell tennem, hogy ennek a szabálynak az elfogadása után természetesen minden magyar állampolgár végiggondolhatja, hogy kívánatosnak tartjae azt, hogy bárki tulajdonképpen érdemi korlátozás nélkül az ő pénzügyeibe betekinthessen. Ezt meg kell gondolni. Én azt gondolom, hogy ennek a döntésnek az is a következménye lesz, hogy aki úgy ítéli meg, hogy nem akarja a saját pénzügyeit - abszolút törvénytisztelő polgárokról van szó - a kirakatba tenni - nem akar például olyan helyzetbe kerülni, min t egy köztisztviselő, aki a kormánnyal konfliktusba került, és utána a bank titkai a sajtóban és a rádióban napvilágra kerültek, hogy mennyi hitelt hogy vett fel, melyik banktól , az nem magyar pénzintézetnél fogja a pénzét kezelni. Ez természetesen a dön tés konzekvenciája lesz.
