Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ):
2490 szervezett bűnözés - nem közelíthető meg. Ennek következtében aztán a javaslatban ma is változatlan formában vagy változatlanul önkényes, ötletszerű válogatás van azokból a jelenségekből, amelyek va lamilyen módon valóban kapcsolatban állnak, kapcsolatba hozhatók ugyan a szervezett bűnözéssel, de ezt a kört a végtelenségig lehetne bővíteni. Így tehát nem érzékeljük azt, hogy miért pont azok a magatartások kerülnek ebbe a körbe, amelyeket az előterjesz tő bevont a javaslatába. További következtetésként azt mondhatjuk, hogy teljesen eltérő súlyú és jellegű kérdéseket ragad meg az előterjesztő, és ezeket továbbra is egységes keretbe kívánja helyezni az általa érintett magatartások megítélése vonatkozásában , ez pedig a jogalkalmazás területén valóban beláthatatlan bonyodalmakhoz vezethet. A javaslat nem áll összhangban az Európai Unió bel- és igazságügyi együttműködésében kialakított elvekkel és konkrét elvárásokkal, ezt tényként rögzíthetjük. Hiszen az Euró pai Unió Tanácsának határozata például nyilvánvalóan a közhatalom és a gazdaság átláthatóságára, a volt elkövetők társadalomba való visszaillesztésére helyezi a hangsúlyt, míg az előttünk fekvő törvényjavaslatban a bűnmegelőzési ellenőrzéstől csupán annyit vár el az előterjesztő, hogy ne akadályozza az érintett visszailleszkedését a társadalomba. Azt hiszem, hogy egy nagyon jelentős hangsúlybeli eltérésről van itt szó. További problémaként mondhatnám a törvényi célok meghatározásában, hogy a tételes rendelk ezések nincsenek összhangban azokkal, és talán nagyon jó példa erre a II. fejezetben az üzletek működésével összefüggő egyes közrendvédelmi szabályok, hiszen itt valóban - a törvény céljától eltérően - alapvetően közrendvédelmi rendelkezésekkel van dolgunk , és a törvényjavaslat előkészítésének alapjául szolgáló 1097/1998. számú kormányhatározatban arról van szó, hogy módosítani kellene a jogszabályokat az olyan szórakozóhelyek igazgatási úton történő bezárása érdekében, ahol kábítószerrel visszaélés bűncsel ekményén értek tetten elkövetőket. Az előttünk fekvő javaslatban azonban már nem csak szórakozóhelyekről, nemcsak kábítószerrel visszaélésről és nem tetten ért elkövetőkről van szó. Amíg a fejezethez fűzött indokolás részletesen kifejti a drogdiszkókkal ka pcsolatos jogalkotói megközelítést - hangsúlyozni szeretném, ezzel maximálisan egyetértünk , ugyanakkor pedig a javaslat egy meglepő fordulattal egyszerűen kiterjeszti és számunkra megengedhetetlen módon kiterjeszti az eredetileg is konfúzus érvelést olya n tényállásokra, amelyek azonban jellegükben már teljes mértékben eltérnek. Itt már olyan jogelvek is sérülnek, mint amit korábban megpróbált a kisgazda képviselőtársam valamilyen módon indokolni, de az ártatlanság vélelmének sérülése indokolhatatlan. Hisz en amíg a gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme, itt az előttünk lévő előterjesztésben az üzemeltetővel szemben már szankciókat lehet alkalmazni, mielőtt még a bűnösségét jogerős bírói döntés, ítélet megalapozná. Nem kívánok kitérni és végigmenni a törvényjavaslat valamennyi fejezetén, talán hivatkoznék arra, hogy például az idegenrendészeti részhez valóban jó néhány módosító indítványt kívánunk előterjeszteni, és nyilvánvalóan majd a részletes vitában azok indokolása kapcsán próbálunk rávilágítani arra, hogy az előttünk lévő tervezet még korántsem felel meg véleményünk szerint azoknak az elvárásoknak, amelyeknek meg kellene hogy feleljen. Természetesen annak is tudatában vagyok, hogy nem pont az a rész, amit kiemeltem, "az üzletek működésével össze függő egyes közrendvédelmi szabályok" fejezet a legfajsúlyosabb része ennek a törvényjavaslatnak, de amit elmondtam az elérendő cél és a tételes szabályok vonatkozásában, azt kell hogy mondjam, valamennyi fejezetre vonatkozik és megáll. Ahogy itt már valam ennyi felszólalótól elhangzott, mi is megállapítjuk azt tényszerűen, hogy a törvényjavaslatnak persze hasznára vált az átdolgozás, a normaszöveg koherensebb, mint a decemberben szavazásra bocsátott változat volt, mindazonáltal a már előbb felsorolt problém ákon túl is tartalmaz olyan szabályokat az előterjesztés, amelyek például - véleményünk szerint - ellentétesek az Emberi Jogok Európai Egyezményével és más nemzetközi egyezményekkel, és ennek révén
