Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 5 (68. szám) - Az ülésnap megnyitása - A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP):
2482 tudom, hogy az előterjesztő minisztérium is felfedezett már néhány olyan pontot a javaslatban, amelyet érdemes korrigálni, és azt hiszem, hogy ezekben a kérdésekben is meg fogunk tudni egyezni, és semmi akadálya nem lesz annak, hogy a törvény még a tavaszi ülésszakon elfogadtassék. Ugyanakkor mindezek hangsúlyozása mellett, amit az előbb említettem, néhány dologra ismételten fel kell hívni a figyelmet e törvény kapcsán, mert egy olyan társadalmi jelenségről és a mögötte meghúzódó, sokszor rejtett viszonyokról van szó, amelyekről itt, az Országgyűlés színe előtt és a nyilvánosság színe előtt is beszél ni kell. Hiszen mint ahogy az első változat vitájában elmondottam - és többen mások is elmondták , a magyar társadalom is szembekerült azzal a helyzettel, amivel tulajdonképpen az egész modern világ szembekerült. Nevezetesen azzal, hogy egyik oldalról növ ekszik a bűnözés, új elkövetési formák jelennek meg, nemzetközivé és szervezettebbé válik. Ebből következően a modern társadalmak keresik azokat az eszközöket, hogy hogyan lehetne hatékonyabban fellépni a bűnözés ilyen formái, jellege és mértéke ellen, és ennek során beleütköznek bizonyos jogállami elvekbe, beleütköznek olyan jogi tételekbe, amelyek korábban a társadalmak számára evidenciák voltak. Mert a dolog láthatóan úgy alakul, hogy egyik oldalról a bűnüldözéssel közvetlenül megbízott és azért felelős szervezetek keresik a hatékonyabb bűnüldözés lehetőségét, és ennek során gyakran vetődnek fel olyan javaslatok, amelyek érintik a jogállamiság elveit, érintik a személyiségi jogokat, hiszen a szervezett bűnözés ellen egyre több információra van szükségük. Ezeket az információkat éppen a hatékonyabb bűnüldözés és bűnfelderítés miatt egyre inkább titkosszolgálati eszközökkel tudják beszerezni; azt hiszem, nem kíván különösebb magyarázatot, hogy milyen veszélyeket rejt ez magában az állampolgárok személyiségi jogai oldaláról nézve vagy egyáltalán az egész gazdaságitársadalmi élet számára. Ezt azért kell hangsúlyozni ezúttal is, tisztelt Országgyűlés, mert ennek a törvényjavaslatnak tulajdonképpen a lényege az, hogy a bűnüldöző hatóságok gyakorlatilag minden ad athoz - érintsen az üzleti titkot vagy személyiségi jogot - hozzájuthatnak. (9.40) Bizonyos garanciák mellett ugyan - erről majd még később szeretnék szólni néhány mondatot , de gyakorlatilag egy totális információszerzési lehetőséget biztosít számukra ez a törvényjavaslat. Lehetővé teszi a legkülönbözőbb adatok összekapcsolását, és ezen keresztül olyan információk birtokába jutnak, ami lehetővé teszi számukra, hogy a társadalom nagy többségéről, egy kis túlzással talán még azt is mondhatom, szinte mindenk iről adatokat gyűjthetnek és kezelhetnek. Úgy tűnik, a bűnüldözés hatékonysága szempontjából ezekre szükség van, és ezért változatlanul fontosnak tartjuk - és tulajdonképpen a vitánk korábban ebből fakadt , hogy hogyan lehet megteremteni a lehetőségekhez képest e helyzettel szemben egyfajta garanciális rendszert. Hiszen nem kell ahhoz rosszindulat, hogy az ember feltételezze azt, hogy ezzel az információhalmazzal egy olyan világban, amikor az információkért, üzleti információkért súlyos tíz- és százmilliók at hajlandók egyesek kifizetni, hogy egy ilyen világban milyen hatalmat és milyen visszaélési lehetőséget rejt magában az, hogy egyes szervezetek vagy személyek kezében az információk sokasága - és egymással összekapcsolható információk sokasága - gyűlhet össze. Ez a törvényjavaslat, amit most tárgyalunk, megítélésünk szerint a lehetőségekhez képest megpróbálja ellensúlyozni egyik oldalról tehát az információgyűjtés szükségességét, a bűnüldözés hatékonysága érdekében végzett információgyűjtést, a másik olda lról megpróbál a korábbiakhoz képest korrektebb, tisztességesebb garanciális rendszert kiépíteni. A miniszter úr az expozéjában utalt az ügyészség szerepére az információgyűjtés vagy adatkérés egész rendszerében. Mi el tudjuk fogadni azt a megoldást, ami m ost itt ebben a törvényjavaslatban van, vagyis hogy főszabályként kell az ügyész hozzájárulása, bizonyos esetekben, bizonyos bűncselekmény esetén azonban a bűnüldöző, nyomozó hatóságok azonnal kérhetik az adatot az ügyész végső soron egyidejű tájékoztatása mellett, de gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy mégiscsak utólagos jóváhagyását előírva. Tehát ennél jobbat ma nehezen lehet kitalálni ennek a két elvnek az
