Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Endre Sándor (Fidesz) - az oktatási miniszterhez - "Hogyan segíti az Oktatási Minisztérium a magas szintű nyelvoktatást a közoktatási intézményekben?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatási minisztériumi államtitkár:
2395 világosan tisztázott az, hogy ki mivel járul hozzá a nagy közösség építéséhez, és mit remélhet ettől a közösségtől. Ezen túl a jövő évezred kihívása a kommunikáció kihívása lesz. Létkérdés, hogy Magyarországon a legszélesebb körben megho nosodjék a nemzetközi szintű kommunikációs ipar, és hogy kölcsönösen megérthessük egymást partnereinkkel. Ha azonban mindennapjaink érintkezési kultúráját vizsgáljuk, komoly problémákat találunk. Talán éppen a kommunikációképesség terén legnagyobbak hátrán yaink. Ezen belül is elszomorító, de legalábbis elgondolkodtató a második vagy harmadik nyelvet ismerők csekély százalékos aránya a felnőtt lakosságon belül. Az elmúlt években sok minden történt az idegen nyelvek oktatása ügyében, mégsem állíthatja senki, hogy akár csak a tanuló ifjúság körében megoldottuk ezt a korszakos problémát. Ahogy a számítástechnika példája is mutatja, az idejekorán elkezdett nyelvtanulásban számottevő eredményeket lehet elérni, ma azonban nincsenek megfelelő számban felkészült nyel vtanárok, pedig a cél, hogy anyanyelve mellett a polgárok többsége legalább egy, de inkább két idegen nyelvet beszéljen, nem csupán kívánság, hanem természetes követelmény a változó időben és a táguló határok között. István király a fián keresztül is óvta népét az egynyelvű és egyszokású ország esendőségétől. Az új kihívás történelmi súlya fiatal demokráciánk számára nem kisebb, mint annak idején István király idejében volt. Tisztelt Államtitkár Úr! Mit tervez az Oktatási Minisztérium, hogy az idegen nyelvű kommunikáció terén a közoktatás képes legyen ellátni feladatait? Mit tesz az oktatási tárca azért, hogy a közoktatási intézményekből magas szintű nyelvtudással távozhassanak a tanulók, hogy Magyarország kitörhessen az egynyelvűség béklyóiból? Várom válasz át. (Taps a Fidesz soraiban.) (16.00) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Pálinkás József oktatási minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. PÁLINKÁS JÓZSEF oktatá si minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Egy 1995ös felmérés szerint a magyar felnőtt lakosságnak mindössze 11 százaléka képes megszólalni valamilyen idegen nyelven. Nyelvoktatásunk és nye lvoktatásunk hatásfoka tehát nem jó. Az idegennyelvoktatás terén a '90es évek elejétől kezdve óriási változások mentek végbe az iskolákban. A megváltozott helyzetre a tanárképzés a lehetőségeihez mérten gyorsan reagált, így az egy nyelvszakos tanárra jut ó tanulók száma 1992 és '97 között a felére csökkent, és a középiskolákban lényegében megszűnt a tanárhiány. Az iskolák tehát minden felső irányítástól függetlenül felismerték a nyelvoktatás fontosságát; erre ösztönözték őket a társadalmi elvárások is, his zen az iskola kiválasztásakor az egyik döntő szempont a nyelvoktatás minősége. A nyelvoktatás minősége számos tényezőtől függ, a legfontosabb ezek között a jól képzett és motivált nyelvtanár. Sajnos a kistelepüléseken és az általános iskolákban nincs megfe lelő számú felkészült nyelvtanár. A tanárképzés megoldhatná ezt a gondot; évente több mint 3 ezer nyelvszakos végez, ám a végzősök több mint fele nem kíván a közoktatásban munkát vállalni, és igen magas azoknak a száma is, akik az első év után elhagyják a tanári pályát. Erre a problémára más megoldás nemigen adható, mint a pedagóguspálya vonzerejének, presztízsének visszaállítása, amelynek egyik elengedhetetlen feltétele a pedagógusbérek rendezése; ennek irányába tettünk egy lépést. A másik tényező az órasz ám. Az 1998 őszén folytatott vizsgálat azt bizonyítja, hogy az idegennyelvoktatás óraszáma nőtt. A hetedik évfolyamon a kötelező óraszám elérte a 15 százalékot, ennyit fordítanak idegennyelvoktatásra, s ez az arány a kilencedik évfolyamon már 20 százalék . A kötelező tanórai keretből az idegennyelvtanításra ennél magasabb óraszám már nem fordítható, mert ehhez a többi tárgy óraszámát kellene csökkenteni. Ezért az oktatás minőségbiztosítási rendszerének a kiépítésével a nyelvoktatás hatékonyságának a növel ésére törekszünk.
