Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Dr. Hegedűs Mihály (FKGP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Lehetséges-e a belvízi hajósok korkedvezményes nyugdíjba vonulása?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
2391 hajós dolgozók az időjárási viszontagságoknak kitéve, távol otthonuktól, családjuktól, a téli időszakban sokszor jégzajlásban, hóviharban végzik a munkájukat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , ami az egészségükre súlyosan károsító hatással van. Kérdezem tehát az államtitkár urat, hogy mennyiben tudja támogatni a fedélzeti hajósokat. Köszönöm. (Taps a Független Kisgazdapárt padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Kérem a képviselőtársaimat, azokat is, akik a kérdé st felteszik, és akik a válaszokat adják, hogy tartsák be a Házszabály vonatkozó rendelkezéseit az idő tekintetében. A képviselő úr kérdésére dr. Őry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. DR. ŐRY CSABA szociális és családügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A kérdés, amelyet érintett, nem egyszerűen csak a folyami hajósok problémájára világít rá, hanem a korkedvezményes nyugdíj mai rendszerének igazságtalanságokkal terhelt, több szempontból is ellentmondásos, diszfunkcionális jelenlegi szabályozására. Az egészségkárosodás tényének, mértékének minősítése ugyanis nem egyértelműen objektív kritériumok alapján történt. Korább an még foglalkoztatáspolitikai szempontok is közrejátszottak a kedvezmény megítélésénél, és a mai korkedvezményes munkaterületek köre - néhány kivételtől eltekintve - lényegében 1973 óta változatlan. Az a munka, amely évtizedekkel ezelőtt egészségre ártalm as volt, ma már a korszerű technika, esetlegesen új technológiák alkalmazásával nem feltétlenül minősül annak. A korhatár előtti nyugdíjba menetel mind forrás, mind kiadási oldalról terheli a Nyugdíjbiztosítási Alapot. Egyrészt korábban szűnik meg a nyugd íjjárulék fizetése, másrészt korábban kezdődik a nyugdíj folyósítása. A korkedvezmény anyagi terhét mintegy szolidáris alapon tehát az egész járulékfizető társadalom viseli. Ugyanakkor a korkedvezményes rendszer orvosszakmai szempontból sem minősíthető jó megoldásnak, mivel nem preventív, a már bekövetkezett egészségkárosodást nem kompenzálja. A munkavédelmi előírások betartása, a munkahelyi követelmények javítása az egészségkárosító hatás mérséklésének, esetenként megszüntetésének fő eszköze. Nem új problé ma, az előző kormányok is célul tűzték ki az egész rendszer felülvizsgálatát és új alapokra helyezését. E munkák azonban - nem kevésbé az érdekegyeztetés menetében született kompromisszumok alapján - nem hoztak érdemi eredményt. Csak arról született megáll apodás, hogy az új rendszer kialakításáig a mai rendszer változtatás nélkül működik, új munkakörökkel azt nem bővítjük. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény az új szabályozásra 2000. január 1jei határidőt rögzít. Az új rendszer kialakításá ra a szakértői munkák folyamatban vannak, a kormány - mielőtt dönteni fog - többféle változatot megvizsgál. Ennek keretében lehet majd minősíteni az új igényeket, köztük a képviselő úr által a belvízi hajósok tekintetében felvetett igényt is, mely több min t húsz egyéb munkakörrel együtt már az elmúlt években is előterjesztésre került. A változtatás iránya egészében véve inkább a szigorítás felé mutat, ami azonban nem jelenti azt, hogy a leginkább indokolt és csekély költséggel járó többletigények teljesítés e elől elzárkóznánk. A kormány a közeljövőben tekinti át a nyugdíjrendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos fontosabb feladatokat, és az ennek során született döntésekről a képviselő urat tájékoztatni fogom. A munka eredményei a konkrét határozattervezetek és/vagy törvényjavaslatok formájában várhatóan még ebben az évben az Országgyűlés elé kerülnek. Kérem válaszom elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
