Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP):
2322 aláírással egy ülésnapot beiktatunk ebbe a rendszerbe, akkor a Házszabálynak a politikai vitanapra és egy cso mó más jogos intézményre vonatkozó korlátozó rendelkezései értelmüket vesztik." Még egy gondolatot! "De hogy rendes ülésszak alatt - mondja Hack képviselő úr - nem lehet rendkívüli ülést tartani, az biztos, mert azzal az egész parlamentet szét lehet verni. 78 képviselő minden korlátozás nélkül minden napra be tudna rakni egy rendkívüli ülést, és magát a parlamentet kiüríti az érdemi ülésektől." (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ennyit a következetes és hiteles jogvédő szerep ükről, tisztelt frakcióvezető úr! (Kuncze Gábor: Heti ülésezésről beszélt!) Köszönöm a kérdését. (Taps a kormánypártok és a MIÉP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett (Dr. Dávid Ibolya: Nem arról szólt! Rendkívüli ülésezésről! - Kuncze Gábor: Ez mind hazugság! - Dr. Dávid Ibolya: Ez szó szerinti! Rendkívüli ülésről volt szó! - Kuncze Gábor: Mese! - Dr. Dávid Ibolya: Szó szerinti! - Kuncze Gábor: Mese!) Bognár László frakcióvezetőhelyettes úr, a MIÉP rész éről: "A Civil Parlament ajánlása az Országgyűlésnek" címmel. Megadom a szót. DR. BOGNÁR LÁSZLÓ (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Magyar Országgyűlés társadalmi szervezetek bizottsága elnökeként részt vettem az Országos Civil Parlament harmadik országos gy űlésén. A Civil Parlamentben megjelent 450 szervezet javaslatát, szándékait kívánom önök elé és a kormány elé tárni, mert ez volt a kérésük, hogy a parlament és a kormány tudjon róla. Teszem ezt azért is, mert sajnálatos, hogy bár előzetesen egyeztetés vol t a kormány részéről Stumpf miniszter úrral, de nem tudott megjelenni a kormány, így a párbeszédből, mivel pár nem volt, csak beszéd maradt - és elmondhatjuk, hogy a süketek párbeszédje. Ezért én most mint postás állok önök előtt, és tolmácsolni szeretném, hogy mit kívánna ez a szegény Civil Parlament. A Civil Parlament szándéknyilatkozata egyértelműen olyan helyzetértékelését adta önmagának, mely szerint a jelenleg érvényben lévő alkotmány 2. § (2) bekezdése, illetve a 3. § (2) bekezdése alapján, anélkül, hogy a népszuverenitás munkamegosztást jelentene a hatalom gyakorlói és a politikával is foglalkozó civil szerveződések között, közvetlen demokráciát jelentő intézményes, nem eseti, nem ad hoc, nem véletlenszerű párbeszéd alakuljon ki. Ezt a véleményüket a Civil Parlament ülésén részt vevők igényként fogalmazták meg azzal, hogy keresni kell az intézményes párbeszéd konkrét formáinak megvalósítható lehetőségeit. Tehát nem kérnek sokat! Mit kérnek konkrétan? Mintegy ajánlott levélként teszem önök elé - postás ként - a kérésüket, ami nem túlzott követelés. A tíz pont a következő: A kormány fogadja el a Civil Parlamentet országos tárgyalópartnernek. Minden megyében legyen civil ház, és legyen országos civil ház. Minden megyében kérjék fel partnernek a megyei civi l tömörüléseket. A kistérségi és regionális fejlesztési programhoz kérjék ki a civil társadalom véleményét. Az Országgyűlés bizottságai intézményesen fogadják el a tanácskozási joggal részt vevő Civil Parlament képviselőit. Minden minisztérium mellett legy en szakmai civil tanács. Intézményesen oldódjon meg a civil szervezetek támogatása. Legyen meg a feltétele a civil sajtó létrehozásának. És utolsósorban: középeurópai civil fórum létrehozására legyen lehetőség. Nem kérnek sokat a civil szervezetek, ezért kérem, hogy ezentúl ne csupán retorikai jellegű legyen a párbeszéd az állam és a civil szervezetek között, mint ahogy az elmúlt két ciklusban is volt. Mindegy, hogy ezt reklámdemokráciának nevezzük vagy nem, mindig elhanyagolták a civil szerveződéseket, mi nd a parlament, és főleg a kormányok.
