Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 4 (67. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2319 2000 júliusa után a Köztársasági Elnöki Hivatal - ellenőrzőjeként tud fellépni az adatvédelmi ombudsman? A politikai demo kráciát a szabad pártalapítás, a választások és a népszuverenitást ezen az úton átvevő Országgyűlés jelenti, kiegészítve a közvetlen népszavazáson nyugvó demokráciával. A hatósági igazgatási hiba kijavítására kitalált ombudsman intézménye - eredeti eszméje szerint - meg sem jelenhet a szuverenitás szintjén. Az Alkotmánybíróság az a szerv, amely a modern demokráciában a többségi törvényhozás felett a hosszabb távra figyelő jogállami komponenst is beépíti a magyar parlamentáris kormányformába. Ma már nem nagy on vitatja nálunk senki, hogy a világ talán legszélesebb hatáskörű alkotmánybíróságát hoztuk létre, tehát a demokrácia felett a jogállami kontrollt a Nyugathoz képest szokatlanul kiterjesztettük. Most, hogy a második ciklus alkotmánybírái szorosabban látsz anak tapadni az írott alkotmányhoz a korábbi, aktivistább elődjeikhez képest, a demokrácia és a jogállam közötti egyensúly nyugatiasabb formájához kezdünk közeledni. Ennek fényében válik különösen feltűnővé, ahogyan az ombudsmanok szintjén megjelentek az e lső precedensek arra, hogy ellenőrzésük alá vonják az Országgyűlés és szerveinek működését. Tisztelt Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy néhány rövidlátóbb ellenzéki képviselőtársunk esetleg örömmel konstatálhatja, ha a kormánypártokkal szembeni harcukban egyre nagyobb szerephez jutó ombudsmanokat vagy más jogállami eszközt tudnak maguk mellett. Azonban annak belátása, hogy ez végzetes rövidlátás, rögtön kiderülne számukra - feltéve, de semmiképpen meg nem engedve , ha ők kerülnének a kormányrúd mellé 2002 után. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Ez így lesz!) Elnézést, Vancsik képviselő úr... Kissé kihegyezve úgy jellemezhetjük ezt, mint a demokratikus választásokon vesztes párt bosszúját magával a demokrácia formájával szemben. "Mindent a jogállamnak, semmit a demokráciának!" - a rövidlátó ellenzékinek ez a ki nem mondott, de mindennap gyakorolt alapelve. Hadd emlékeztessem a korábbi szocialistaszabaddemokrata kormánypártok képviselőit arra a beállítódásukra - mert sajnos a politikában rövid az emlékezet , a mikor az első ciklus nemzetikonzervatív kormányával szembeni nagyon aktivista Alkotmánybíróság törvénymegsemmisítő tevékenységét mint felhőtlen boldogságot élték meg, és ezzel hozzájárultak a világon egyedülállóan széles alkotmánybírósági ellenőrzés állan dósulásához. Ám amikor ők kerültek kormányra '94 után, igencsak megrökönyödtek az alkotmánybírósági túlhatalom döntésein. Azzal zárom felszólalásomat, hogy csak reménykedni lehet abban, hogy most nem ismétlik meg rövidlátásukat szociálliberális ellenzéki k épviselőtársaink, és nem járulnak hozzá az Országgyűlés további megbéklyózásához. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Kisgazdapárt, a Fidesz, az MDF és a MIÉP padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki reagálni az elhangzottakra. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kuncze Gábor frakcióvezető úr, a Szabad Demokraták Szövetsége részéről: "A rendkívüli ülés" címmel. Megadom a szót. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : El nök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt héten rendkívüli ülésre gyűlt össze a parlament, majd nem fogadta el napirendjét. Itt nem számított, hogy az előző ciklusban a 72 százalékos többség egy akkori ellenzéki kezdeményezésre összehívta és megtartotta a rendkívüli ülést, és nem számított az sem, hogy a kormánypárti többség egyszer már döntést hozott arról, hogy ha a parlament ülésezik, azon a héten kérdésre, interpellációra is időpontot kell biztosítani.
