Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - SZÉKELY ZOLTÁN (FKGP), a napirendi pont előadója:
2299 Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a közbeszerzésekről szóló 199 5. évi XL. törvényben megfogalmazott jogalkotói szándék érvényesülését vizsgáló országgyűlési bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája . Székely Zoltán képviselő önálló indítványát H/1009. számon, az ügyrendi bizotts ág ajánlását pedig H/1009/1. számon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Székely Zoltán képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának. SZÉKELY ZOLTÁN (FKGP) , a napirendi pont előadója : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársai m! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon röviden foglalnám össze a vizsgálóbizottság megalakításának szándékát és gondolatait. Egy kicsit bonyolult a név, amit adtunk neki, de gyakorlatilag közbeszerzéseket vizsgáló bizottság felállításáról szól. Ennek motiváció ja, eredője a következő. Az elején vegyünk számításba statisztikai adatokat, amelyekből ki fog derülni e vizsgálóbizottság megalakulásának indokoltsága. Ma a közbeszerzési eljárás során mintegy 400 milliárd forint került pályáztatásra hazánk területén. Ez cirka 4500 közbeszerzési eljárást tartalmaz. Ez a 400 milliárd forint a GDPnek cirka 4 százaléka. Óriási összegről van szó! Ennek kapcsán megfelelő ellenőrzés gyakorlása szükségeltetik, hiszen annak idején a közbeszerzési törvény tárgyalása és módosító ja vaslatai alapján megvizsgáltuk ennek hogyanját és mikéntjét. Három szervezet jogosult betekinteni és ellenőrizni ezt a folyamatot. Megállapítható, hogy ez a három szervezet nevezetesen a közbeszerzési tanács, az ÁSZ és a KEI. Megállapítható, hogy mindegyik ellenőrzésre vagy véleményezésre jogosult szervezet csak bizonyos szegmenseket figyel. A vizsgálat és az elemzés folyamán kiderült, hogy a közbeszerzési eljárások döntő többségét adó önkormányzati beszerzési eljárásoknál ellenőrzési funkciót gyakorlatilag egyetlenegy szervezet sem gyakorol. Az ÁSZ lenne hivatott erre bizonyos fokig, de apparátusa nincs ehhez, és gyakorlatilag nem is igen kíván ezzel foglalkozni. Ez azért érdekes, mert a 400 milliárd forintos keret mintegy 78 százaléka az önkormányzati és a központi költségvetési szervek és a közszolgáltatók közbeszerzési eljárását takarja. Ezenkívül ismét egy számadatot mondanék. Itt van a főváros, amely évente mintegy 210 milliárd forintos közbeszerzési kerettel rendelkezik, 2637 eljárást folytatott le 199 8ban, amely az összközbeszerzési eljárások 58,9 százaléka, míg forintálisan ez az 54,88 százaléka. (20.20) Mi történik ma a közbeszerzési eljárások során? Tehát összességében megállapítható, hogy az önkormányzatok felett igazándiból felügyeleti rendszer nem alakult ki. Magyarul, a közpénzek hasonló módon bizonyos fokig ellenőrizetlenül kerülnek felhasználásra, mint ahogy a társadalombiztosítási önkormányzatok esetében is ez megtörtént. Hasonló nagyságrendű és ugyanolyan fajsúlyos dologról van szó. Megálla pítható, hogy a közbeszerzési eljárások száma, amely, ismételten mondanám, hogy mintegy 4500, ebből 34 százalék az úgynevezett tárgyalásos eljárás, amely abszolút zárt körű, nem ellenőrzött, nem kontrollálható, előre semmiféleképpen sem tudott eljárási ren dszer, és 110 milliárd forint így kerül felhasználásra ma Magyarországon, ami a közbeszerzési törvénynek alapvetően ellentmond, hiszen a nyilvánosságot kizárja ennek a 110 milliárd forintnak a felhasználása esetén. Tárgyalásos eljárás mellett a leggyakorib b eljárási mód a nyílt eljárás, amely 69 százalékát takarja az összes eljárási módnak, ez 265 milliárd forint felosztását hivatott megtenni. Az, hogy közbeszerzési törvényünk van, nagyon jó dolog, hiszen az előtte lévő időszaknál azért jobb dolgok következ tek be, de hozzá kell tenni, hogy ez a közbeszerzési törvény bizonyos tekintetben elavult. Nem beszélve arról, hogy egyre inkább látható az a törekvés, mind az önkormányzatok, mint más közbeszerzők részéről, hogy valamilyen útonmódon kikerüljenek a közbes zerzési törvény hatálya alól, és megpróbálják úgy elintézni a beszerzéseiket, hogy az ne legyen nyilvános. Különböző trükkök vannak, ezek már nagyon jól kialakult eljárási rendszerek,
