Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közbeszerzésekről szóló 1995. évi XL. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - PERLAKI JENŐ (Fidesz):
2295 Egyébként azzal a szellemmel sem találkozik ez, hogy a kamarai tagság önkéntes legyen, és ha nem tag, akkor ezáltal a tagdíjfizetés re nem kötelezett, és ha nem kötelező, akkor kötelező lenne az igazolása, hogy a tagdíjat befizette. A helyi adókkal kapcsolatban érdekes az, ahogyan érvel a képviselő asszony, hogy egyszer az adóbefizetéssel együtt megszerzi az igazolást, azt felhasználja egy évig, és akkor így ez helyes. Én azt gondolom, az mégiscsak furcsa lenne, hogy ha az az önkormányzat, amelyik ajánlatot kér, elfogadná az ajánlatot olyan ajánlattevőtől, aki pont ennek az önkormányzatnak tartozik. Azonban attól, hogy azt feltételezzük , hogy országosan kiterjedt hálózattal kevés cég rendelkezik, és emiatt valamennyi telephely szerinti vagy valamennyi korábbi teljesítés helye szerint a helyi adóról igazolást szerezzünk, ezt úgy gondolom, hogy azok közé a javaslatok közé sorolhatjuk, amel yeknek nem akkora a jelentősége, mint amennyire megbonyolítják az eljárásunkat. T. Asztalos Ildikó javaslata az, hogy az igazolásokat a kamara útján is be lehessen szerezni. Valóban vannak sikerek azon a területen, hogy egy ablaknál sok mindent el tudjanak intézni a kis- és középvállalkozások, de ez, hogy a kamara szerezze be az igazolásokat vagy mintegy jótálljon az igazolásokért és azok határidőiért, úgy érzem, olyan javaslat, amely a gyakorlati életben nagyon nehezen vagy nem kivitelezhető. Illetve ha mé gis az volna a szándék, akkor még számos indítvány volna szükséges ahhoz, hogy működőképessé tegyük. Koppánné dr. Kertész Margit és Gyimóthy Géza javaslata vitatja a súlyozás meghatározottságát és szükségességét. Ez az a problémakör, amely miatt azt mondta m az elején, hogy vannak olyan részletek, amelyek haszna lényegesen nagyobb, mint amennyivel bonyolítják az eljárást. Szeretném, ha egyet tudnának érteni abban, hogy mennyire hasznos az, ha mind a Közbeszerzési Értesítő olvasója, mind a döntőbizottság, min d a Közbeszerzések Tanácsa, az ajánlattevők és az ajánlatkérő is meglehetősen biztos lehet abban, hogy a döntési eljárásban helyesen értékelte a szempontokat és helyesen értékelte az ajánlatok szempontok szerinti értékét. Jelzem, hogy a Pharepályázatoknál ez az eljárás működik, és nem véletlen, hogy eddig és nem tovább mentek el abban, hogy szabályozzák a döntési eljárást. A Közbeszerzések Tanácsának beszámolóiban is gyakran említésre kerül az értékelemzés témaköre, és a törvény ezt ma lehetővé is teszi. U gyanakkor szinte egyáltalán nem alkalmazzák az ajánlatkérők az értékelemzést. Magam mérlegeltem azt, hogy adjake olyan módosító indítványt, amely ezt mégis bevonná, de olyan sok újabb kérdés vetődött fel, hogy végül is úgy érzem, az a vonal, ameddig a bon yolultság és a hatásosság egyensúlyban van, itt van ennél a táblázatnál, amelyet az 5. számú melléklet 2. pontjában javasoltunk Latorcai János képviselőtársammal. (20.00) Pál Béla és Zongor Gábor javaslata az értékelésnél a helyi foglalkoztatás előnyben ré szesítéséről szól. Ilyen fajta preferenciákat ugyancsak nem támogat az EUajánlás. Két érvrendszer áll egymással szemben. Az egyik az, hogy mondjuk, egy önkormányzatban mennyi kiadás van akkor, ha helyi vállalkozók jutnak munkához, és mennyi a kiadás, ha k evesebb a foglalkoztatott. Ezzel kapcsolatban azt gondolom, hogy a munkanélküliek alkalmazásának közvetlen támogatása direkt eredményt hoz. Itt a szándék és az eszköz nem biztos, hogy találkozik, nem biztos, hogy azt éri el vele az önkormányzat, hogy több személyt fognak foglalkoztatni. Lehet, hogy népszerűbb vagy jó érzést kell a lakosságban az, ha tényleg az adott város cége nyeri el. Budapesten elég nehezen értelmezhető ez a kérdés, mert óriási mennyiségű ajánlattevő van, és ha ezt, mondjuk, egy Pest kör nyékivel szemben, amelyik olcsóbb, előnyben részesítenék, akkor nagyon furcsa ellentmondások keletkeznek. Ezzel szemben létezik egy olyan módosító indítvány, amely igyekszik kezelni azt, hogy előnyben részesítsen az összességében legelőnyösebb ajánlat eset én egy szempontot - három szempontot sorolunk fel: a környezetvédelmet, a foglalkoztatáspolitikát és a kis- és középvállalkozások segítését , és ugyanakkor ennek a mértékét korlátozni javasoltuk, mégpedig 10 százalékos árelőnyben.