Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója alkalmából című politikai nyilatkozattervezet általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. BOGDÁN EMIL (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HEGYI GYULA (MSZP):
2284 elismerését. Az Európa Tanácsba történt belépésünk óta kezdettől tapasztalhattuk, mint ezt képvi selőtársaim szépen kifejtették, hogy ez az a nemzetközi szervezet, amely a legmegfelelőbb tere mind az emberi jogok kiteljesítése, mind a nemzeti kisebbségek védelme érdekében tett erőfeszítéseinknek. Ütőképességét az utóbbi időben egyre jobban biztosítja a monitorozás intézménye is. Éppen ezért, bár némely körökben divatos az Európa Tanácsot lebecsülni a gyakorlati eredményesség szempontjából, számunkra nyilvánvaló, hogy okmányainak szelleme alapozza meg az emberi és kisebbségi jogokra épülő egységes Európ át. Az elmondottak szellemében hangsúlyozom, hogy kedvező fogadtatásunkban az Európa Tanácsban természetesen szerepe volt annak, hogy 1956ban világszerte ismertté vált ragaszkodásunk a szabadság és az emberi jogok eszményeihez. Ezért méltó, hogy az ez utá n rögtön tárgyalásra kerülő javaslat szellemében '56os magyar zászló kerüljön az Európa Tanács parlamenti épületébe: tanúsítsa ott a világ előtt, hogy a lyukas zászló nem üres zászló, hanem a szabadság jelképe. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (dr. W ekler Ferenc) : Szólásra következik Bogdán Emil úr, a MIÉP képviselője. Megadom a szót. DR. BOGDÁN EMIL (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanács megalakulásának 50. évfordulója nehéz időszakban köszöntött ránk. Újra háború van a szomszédságunkban, s érintettségünket növeli különleges helyzetünk, az, hogy a határainkon túl élő magyarság jelentős csoportja a közvetlen veszélyeztetettség állapotába került. Határozottan elítéljük pedig nemcsak a most folyó, de a mindenkori embertelenséget, népirtást, üld öztetést. Ezért jelent számunkra különleges reménységet az emberi jogok európai egyezményének alkalmazása, s az emberi szabadságjogok és a népek, nemzetek közötti békés, igazságos rend ígérete. Magyar történész mondta azt, hogy itt, a viharok dúlta Dunatá jon a magyarság igazán értett ahhoz, hogy ne uralkodjon, de kormányozzon. Ha ez az elv elterjed és nemcsak jogharmonizáció, de a moralitás, az erkölcs bizonyos optimalizálódása, harmonizálása is uralomra jut, akkor valóban reménykedhetünk abban, hogy ez a rettenetes évszázad, amit most nekünk az elmúlt idő jelentett, talán jobb időket fog eredményezni. Nem felejthetjük el azt sem, hogy az Európa Tanács 1956 szabadságharcának nehéz napjaiban azon kevés szervezetek közé tartozott, amely mellénk állt. Különleg es helyzetünk van ma szétszóratásunk és a miatt a sok igazságtalanság és méltánytalanság miatt, ami az utóbbi időben is ért bennünket, tehát senkinek sem lehet igazságosabb és indokoltabb várakozása az Európa Tanáccsal szemben, az Európa Tanács kiegyenlítő hatásával szemben, mint nekünk. Ezért fokozott felelősséget és nemzeti egységet igényel most a magatartásunk, és ezt a nemzeti egységet reméljük és hisszük most szolgálni azzal, hogy a MIÉP nevében ezt a javaslatot elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Szólásra jelentkezett Hegyi Gyula úr, az MSZP képviselője. Megadom a szót. HEGYI GYULA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Természetesen a szocialista képviselőcsoport is támogatni fogja ezt a politikai nyilatkozattervez etet. Mindazokat, amit képviselőtársaim elmondtak, néhány gondolattal szeretném kiegészíteni. Nagyon fontos, hogy az Európa Tanács ötven évvel ezelőtt elkötelezte magát az emberi jogok védelme mellett, és még fontosabb, hogy szemben a Népszövetséggel és má s korábbi intézményekkel, egy intézményrendszert rendelt mellé, az Emberi Jogok Európai Bíróságát, amely lehetővé teszi, hogy az állampolgárok, az egyes emberek számon is kérjék saját kormányukon azok
