Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek költségvetési támogatásáról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2278 kisebbségi és vallásügyi bizottság, hiszen kell egy bizonyos idő, hogy egy kisebbségi sz ervezet, amelyik bejegyezteti magát, a működését valamilyen módon tudja biztosítani. Nem pályázhattak azok az egyesületek, szervezetek, kisebbségek, amelyek - a párttörvény kizárja ebből - az 1989. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. Csak azok a kis ebbségi szervezetek pályázhattak, amelyek a nemzeti, etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi törvény hatálya alá tartoznak. Nem pályázhattak a kisebbségi önkormányzatok, az alapítványok. Sajnos, több olyan pályázatot ki kellett zárnunk, amelyeket több helyre benyújtottak, párhuzamos pályázatokat adtak be, többek között a társadalmi szervezetek állandó bizottságához és a kisebbségi bizottsághoz. Ezeket a bizottságunk egyhangúlag kizárta. Még egy nagyon fontos elv volt: azok a kisebbségi szervezetek, ame lyek az elmúlt esztendőben vagy esztendőkben kaptak központi költségvetési támogatásokat akár önkormányzatoktól, akár minisztériumoktól, amit az Országgyűléstől kaptak - a pályázati kiírás egyértelműen jelezte , arról tételesen el kellett számolniuk. Akik ennek a pályázati kiírásnak nem feleltek meg, azokat nem támogatta a bizottságunk. Ebben teljes mértékben egyhangú volt az állásfoglalás. Jó, ha a képviselőtársaim a szavazás előtt a pályázatok arányáról is ismeretet nyernek. Százhatvanhét cigányszervezet pályázott, ebből 26 volt olyan pályázó, aki a pályázati kiírásnak nem felelt meg, tehát a pályázók sorában tovább semmilyen körülmények között nem szerepelhetett. A német kisebbségektől 90 pályázat érkezett be, és ebből 3 nem volt megfelelő. A szlovén kis ebbségtől 13 pályázat érkezett be, és 1 ilyen volt. A románok 14 pályázatából - elég magas szám - 5 nem felelt meg a kiírásnak, a horvátok 15 pályázatából 3. A szerb kisebbségek pályázatai közül - összesen 6 volt - 2 nem felelt meg. A ruszin kisebbség rész éről 3 pályázat érkezett, és 1 nem volt megfelelő. Összesen tehát 41 olyan pályázat volt, amely a pályázati kiírásnak nem felelt meg. Ezek a pályázatok sorából kizárattak. A 86,5 millió forint elosztása a megadott elvek alapján történt. A pályázati támogat ások összege 300 ezer forinttól 3 millió forintig terjedt, és természetesen az egymillión aluli támogatás volt többségben. Volt egykét olyan országos kisebbségi szervezet, mint a Magyarországi Szlovákok Szövetsége és a Szerb Demokratikus Szövetség, amelye k természetesen ezt a támogatást egyben kapták meg. Ezek támogatása arányosan megfelelően magasabb volt. A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja egyhangúlag támogatja ezt a bizottsági előterjesztést, és a parlamentet arra kéri, hogy a lehető legrövideb b időn belül szavazzák meg, hogy a magyarországi kisebbségek is minél előbb hozzájussanak a pénzükhöz, amely ebben az esetben is csak működési támogatást fog nyújtani. Érzékelhető volt a pályázatok elolvasása és elbírálása alapján, hogy egyes pályázók szoc iális támogatásokat is megpróbáltak megfogalmazni ezekben a pályázatokban. Azonban mi csak a működésre, az érdekképviseletre és a hagyományőrzésre tudtunk támogatásokat adni. Ezek voltak a fő elvek, amelyekben a bizottságunk egységes, egyhangú döntést hozo tt. A magyar parlamentet arra kérem, hogy szavazza meg, és ha holnap erre is sor kerül - a záróvitára és a zárószavazásra , akkor jó lelkiismerettel támogassa. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megkérdezem, hogy kíváne még valaki felszólalni. Béki Gabriellának adom meg a szót, az SZDSZ képviselőjének. BÉKI GABRIELLA (SZDSZ) : Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Nem a javaslat érdeméhez szeretnék hozzászólni, hanem egy kérdéshez, ami többször szób a került, és azt gondolom, hogy rettentően fontos. Ez a köztartozásokhoz való viszony kérdése. Engem ez a feltétel emlékeztet arra, ahogyan például a lakástámogatást a bérlők számára abban az esetben engedi a szociális törvény, ha nincsen tartozása, lakbér- vagy közműtartozása. De könnyű belegondolni, hogy az az ember, aki igazán
