Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény módosításáról szóló ... - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP):
2260 mutatja az a tény, hogy az előző önkormányzati ciklushoz képest közel kétszer annyi kisebbségi önkormányzat választását kezdeményezték, és közel kétszer annyi önkormányzat alakult meg. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzati választások során minden olyan településen megtörténhetett a kisebbségi önkormányzatok megválasztása, ahol erre valós igény jelentkezett. A kisebbségek megszervezték magukat. Több kisebbség esetén van tudomásom arról, hogy keresték annak lehetőségét, hogy a rendelkezésükre álló információ alapján lehetőség szerint mindenhol megalakíthassák az önkormányzatot. Úgy vé lem, ezek alapján a pótválasztás okafogyottá, feleslegessé vált. Ugyanakkor a kisebbségi önkormányzatok választásakor felfigyelhettünk egy negatív jelenségre, az úgynevezett etnobizniszre. A jelenség a következő: néhány személy és szervezet a törvényi előí rások betű szerinti betartásával, felvállalva az adott kisebbség képviseletét, kisebbségi képviselőjelölt, majd képviselő lett, valamint kisebbségi önkormányzatot alakított. Mindez sok esetben az érintett kisebbséget érzékenyen érintette, de sehol sem jele ntkezett ez a jelenség olyan mértékben, mint a román kisebbség esetében. Tisztelt Ház! Mivel az országos kisebbségi önkormányzatokat a helyi kisebbségi képviselőkből és szószólókból álló elektori gyűlés választja, emiatt a fenti jelenség a románság esetébe n oda vezetett, hogy az elektori gyűlés határozatképtelensége miatt a magyarországi románság nem tudta megalakítani országos önkormányzatát, ugyanis a román elektorok két szárnyra oszlottak. A többség, az elektorok kétharmada már az előző önkormányzati cik lusban is rendelkezett helyi önkormányzattal, azt megelőzően is vállalva identitását, szövetségben, illetve kulturális egyesületben dolgozott, ápolva, megőrizve anyanyelvét, kultúráját, hagyományait. Ez a kétharmados többség értetlenül állt a hirtelen megs zaporodott románság előtt. A választások után hamar kiderült, hogy a két tábor nem tud szót érteni egymással. Ennek következtében a kisebb részt képviselő elektorok két esetben - február 6án és február 14én is - bojkottálták az elektori gyűlést. (17.00) Tehették ezt azért, mert az elektori gyűlés határozatképességére a jelenlegi törvényi előírás 75 százalékot határoz meg. Úgy gondolom, hogy a megismételt elektori gyűlés esetében ez a küszöbszám túlságosan magas. Éppen ezért a FideszMagyar Polgári Párt fr akciója támogatja a megismételt elektori gyűlés határozatképességi küszöbszámának leszállítását 50 százalékra. Feltétlenül fontosnak tartjuk ezt, hiszen minden kisebbség alkotmányos joga országos önkormányzatot létrehozni, és a tisztelt Országgyűlés kötele ssége, hogy ennek a törvényi lehetőségeit biztosítsa. Erre egyébként a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa is felhívta a figyelmet. Úgy gondolom, hogy a mulasztásos alkotmánysértés elkerülése érdekében a kormány példás gyorsasággal nyújtotta be a törvén ymódosítási javaslatot. Tette ezt azért is, mert tudja, hogy ezt a helyzetet nemcsak a mulasztásos alkotmánysértés feloldása miatt, nemcsak a hazai románság jogainak érvényesülése miatt fontos megoldani, hanem a határon túli magyarság érdekei miatt is élet bevágóan fontos. Ezt ismerte fel az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság is, amikor egyhangúlag támogatta a törvényjavaslatot. Ezt kérem önöktől is, tisztelt képviselőtársaim. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr . Áder János) : Megadom a szót Tímár György képviselő úrnak, Független Kisgazdapárt, akit majd Csapody Miklós követ. DR. TÍMÁR GYÖRGY (FKGP) : Köszönöm a szót. Mélyen tisztelt Elnök Úr! Igen tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Hazánk alkotmánya egyért elműen szögezi le úgy az alapvető emberi jogok, mint az úgynevezett kisebbségi jogok mibenlétét. Ezt hála istennek, a parlament egyetlen frakciója sem vitatja. Ezzel szemben jogtechnikai koherenciazavar lépett fel a jelenleg hatályos törvénynél. Tekintette l arra, hogy az ombudsman figyelemfelhívással segített mindannyiunkat e jogtechnikai zavar mibenlétének
