Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Áder János): - KISS ANDOR, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
2254 jegyzőkre gondoltam, mert én azt hiszem, hogy ez egy újabb - így fogalmaztam, elnézést a kifejezésért - sorscsap ás lehet a jegyzőkre. Mindig, legalábbis nekem olyan törvényjavaslatok jutnak itt a tisztelt Ház előtt véleményezésre, ahol a központi kormányzat újabb és újabb feladatot ró az önkormányzatokra. Azt hiszem, mások is itt fogalmazták meg kis aggályukat a tör vényjavaslattal kapcsolatban, hogy a kormányzat hogyan fogja erre a megfelelő pénzösszegeket biztosítani ezeknek a kijelölt önkormányzatoknak, azon belül természetesen a jegyzőknek. Bár Szentgyörgyvölgyi Péter úr, az önkormányzati bizottság előadója megnyu gtatott minket, de azt hiszem, hogy azért nem tekinthetünk ennyire optimistán a dolgok elébe. A 2000. és a 2001. évben nagyonnagyon sok új feladatot kapnak az önkormányzatok. Megkérném majd a Belügyminisztérium képviselőjét, hogy erre különös gondot fordí tsanak a jövő évi költségvetésben. A törvény következő szakaszában következnek az adatfelsorolások, hogy melyik okmánynak milyen különböző adatokat kell tartalmazni. Ezzel kapcsolatban egyetlenegy kérdést fogalmaztam meg magamban a törvényjavaslat elolvasá sakor, hogy miért kell a jármű forgalomban tarthatóságát igazoló okmánynak a jármű előző tulajdonosának saját kezű aláírását tartalmaznia, amikor - a törvényjavaslat szerint legalábbis - az előző tulajdonos adatait nem tartalmazza ez a bizonyos nyilvántart ó lap. A törvényjavaslat következő része foglalkozik az okmányok kapcsán a változások bejelentésével. Ezt teljesen részletesen és pontosan megfogalmazza a törvényjavaslat. Az előttünk álló javaslat másik fő része az adatigénylés és az adatszolgáltatás kérd ése. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jellegű adatokat minden működő demokráciában - illetve egyéb társadalmakban is - bizonyos szerveknek ki kell szolgáltatni, és bizonyos körök pedig nyilván valamilyen más módon hozzájuthatnak az adatok egy részéhez. Nagyon he lyes, hogy a bűnüldözés, az adóhatóságok, a vám, a biztosítással foglalkozó szervezetek, a közúti közlekedés ügyeiben eljáró hatóság, a közterületfelügyelet hozzájuthasson ezen adatokhoz, nyilván csak így tudnak eljárásokat indítani, a tilosban parkoló a utókra bírságot kiróni, a biztosítási csalásokkal szemben eljárni. Azonban az adatszolgáltatás egy másik kategóriájánál nem volt teljesen világos és közérthető számomra, hogy mit jelent, hogy az adatok egy része például tudományos kutatás, közvéleménykuta tás és közvetlen üzletszerzés céljaira is kiszolgáltatható. Visszalapoztam az értelmező rendelkezésekhez, de nem találtam erre utalást. Én azt hiszem, hogy egy kicsit pontosítani kellene ezen adatszolgáltatások körét. (16. 30) Magyarországon már rengeteg a datbázis fellelhető. Természetesen ezeknek az adatbázisoknak részben függetleneknek, de bizonyos körülmények között összekapcsolhatóknak kell lenni. Nagyon helyesnek tartom a törvényjavaslatban azt, hogy a körözött járművek esetén, illetve a biztosítási kö tvényeknél eme nyilvántartások összekapcsolhatók, nyilván csak így szűrhetők ki a lopott gépjárművek, illetve a biztosítási csalások, amint ezt a törvény céljainál már megfogalmaztam. Az adatvédelem a következő fejezet, amellyel a törvényjavaslat foglalkoz ik. Én itt megnyugodtam, lévén, hogy a törvényjavaslat napirendre kerülése előtt a sajtóban, itt, ott, amott, az adatvédelmi biztosnak ezzel kapcsolatban nyilvánvaló hozzászólásait, kifogásait nem hallottuk. Valószínűleg a törvényjavaslat ezen rendelkezése i rendben lehetnek. A vegyes rendelkezések között találkoztam az adatmódosítások bejelentési kötelezettségével, és itt van egy olyan retorziós intézkedés, amelyet a magam részéről helyesnek tartok. Nevezetesen, hogy aki az adatmódosítási kötelezettségének, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, annak gépjárművét kivonhassák egy bizonyos időre a forgalomból; hiányolom a bizonyos idő pontos meghatározását. A törvényjavaslat más törvények módosítását is érinti, természetesen ez fontos eleme a jogharmon izációnak, illetve annak, hogy különböző koherenciazavarokat más törvényekkel kiküszöböljön.
