Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - PALLAG LÁSZLÓ, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
2243 ilyen nagy fejlődést mutatott. A második világháborút megelőzően még ritkaságszámba ment a gépkocsi, mivel igen kevesen engedhették meg azt a luxust, hogy gépkocsit tartsanak. A háborút követően a hiánygazdaság korszakáb an sem volt könnyű gépkocsihoz hozzájutni, mert csak bizonyos keleti gépkocsitípusokat lehetett beszerezni, és azokra is több évig kellett várakozni. A rendszerváltást követően ez a helyzet megváltozott, és bárkinek lehetősége van arra, hogy bármilyen típu sú gépkocsit vásároljon, ha ezt számára a pénztárcája megengedi. Ma már elmondhatjuk, hogy minden magyar állampolgárra közel három gépkocsi jut. (Sic!) A megnövekedett gépkocsipark megnövelte az ezzel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat is. A közúti kö zlekedés nyilvántartásáról eddig még külön törvény nem rendelkezett, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény, valamint az azt végrehajtó 30/1988. (IV.21.) számú minisztertanácsi rendelet csak a közúti közlekedés alapvető feltételeit és az abban r észt vevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározását tartalmazza, valamint a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelmények betartását biztosította. Ez a javaslat az adatvédelmi törvény keretei között az egyes ágazatokba n, szakterületeken végezhető adatkezelés általános és speciális szabályainak megállapítására szolgál. Ennek megfelelően meghatározza a közúti közlekedési nyilvántartás létrehozásának célját, működésének feltételeit, a nyilvántartandó adatok körét, az adatk ezelés rendjét, az adatszolgáltatás feltételeit. Ezt a nyilvántartást a javaslatban erre felhatalmazott szerveknek úgy kell megvalósítaniuk, hogy az ne ütközzön az alkotmány XII. fejezetében az alapvető jogok és kötelezettségek körében szabályozott személy es adatok védelméhez való joggal. A közúti közlekedés nyilvántartásának alapvető célja a tulajdon és a közlekedés biztonságának a védelme. E célok magvalósítása, hogy a közlekedési hatóságok kellően megalapozott és hitelt érdemlő adatokkal rendelkezzenek a gépjármű tulajdonosa, üzemben tartója személyes adatairól, és a járműokmányok kiállítása tényleges tulajdonosi viszonyok alapján történjen. Ugyancsak közérdeket szolgál, hogy a járművezetésre jogosító okmányok kiállítására csak akkor kerüljön sor, ha a já rművezető minden tekintetben megfelel a vonatkozó normákban előírt feltételeknek. A javaslat ugyanakkor nemcsak a számítógépes nyilvántartásra vonatkozó szabályokat állapít meg, hanem rendelkezései a meglévő manuális nyilvántartásra és az eljárás alapjául szolgáló okmányok körére is kiterjed. A korszerű gépjárműnyilvántartás bevezetése azért is szükséges, mert az Európai Unióhoz való csatlakozásunk ezen a téren is eurokonform, rendezett állapotokat kíván. Ezenkívül a gépkocsikkal kapcsolatos bűncselekménye k felderítését is megkönnyíti a modern nyilvántartás, ezenkívül a gépkocsikáresetekkel kapcsolatban kártérítési eljárás lefolytatását is. A közúti közlekedés nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat tehát mindenképpen hiánypótló és támogatást érdemel. Tiszt elt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés elé beterjesztett törvényjavaslatban megjelölt törvényalkotási cél nagyon helyesen lett megfogalmazva. Világosan látszik, hogy a törvénytervezet készítői látják azt a jelenlegi és lassan már tarthatatlan nyilvántartási állapotot, mely a magyarországi közúti közlekedésben részt vevők, úgy személyek, mint tárgyi eszközök nyilvántartásával kapcsolatban kialakult. Lassan már szlogenné válik, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozási szándékunk egyik bizonyítéka lesz, ha a magyar törvényhozás korszerűen, európai módon tudja megoldani ezt a problémát. A törvénytervezet teljes körű és ilyen precíz megfogalmazása arra mutat, hogy az előkészítő tárgyalásokon, illetve azok előtt a tervezet készítői alaposan tanulmányozták a jel enlegi nyilvántartási helyzetet, valamint több jel utal arra, hogy a törvénytervezetben kialakításra javasolt rendszert több nyugateurópai ország - például Anglia, Németország, az Egyesült Államok - tapasztalatai alapján adaptálták a szerzők a magyarorszá gi viszonyokra. Az általános elvek között azonban feltétlen meg kell említeni egy lényegi, hangsúlyos eltolódást, amelyre szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét. A jelenlegi nyilvántartási rendszert a Belügyminisztériumon belül az országos és megyei rendőrkapitányságok kezelik és vezetik. A
