Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2228 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fontos törvényjavaslatok tárgyalását kezdi meg ezen a héten az Országgyűlés: a bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló jelen javaslat mellett a közúti közlekedési nyilvántartásról, a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról, valamint a polgárok személyi adatainak kezelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavasla tokét. Közös a javaslatokban, hogy fontos célt, fontos állami feladatok végrehajtását kívánják szolgálni. Ugyanakkor érzékeny területeket érintenek, alapvető állampolgári jogok érvényesülését, illetve korlátait. Ilyen például az alkotmány 59. §ának (1) be kezdésében meghatározott elv, mely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. Jelen törvény megalkotása azért is fontos és sürgető - és ez elmondható a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényjavasla tról is , mert jelenleg e területeket nem törvény szabályozza. A törvényjavaslat indokolása is utal erre a problémára, idézve az alkotmány, a jogalkotási törvény, valamint a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. év i LXIII. törvény rendelkezéseit. A jogalkotási törvény szerint ugyanis törvényben kell megállapítani az állampolgárok alapvető jogait és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint az érvényre juttatásuk eljárási szabályait. A személyes adatok v édelme az alkotmány már idézett rendelkezése alapján nem vitásan ilyen alapvető jog. Az adatvédelmi törvény a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat a különleges adatok közé sorolja, és kimondja, hogy az e körbe tartozó adat csak akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli. Az e körbe tartozó szabályokat általában miniszteri rendeletek szabályozták. Sőt, van olyan terület, az ujjnyomatok központi nyilvántartása és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás, amely államtitkári parancs, a Magyar Népköztárs aság belügyminisztériumi államtitkárának 9/1986. számú parancsa alapján történt. A Magyar Szocialista Párt országgyűlési képviselőcsoportja egyetért a törvényjavaslat szükségességével, céljaival és az alkalmazni javasolt megoldások többségével. A bűnügyi n yilvántartás, azaz a bűntettesek, a kényszerintézkedés alatt állók, a gyanúsítottak nyilvántartásának, a daktiloszkópiai és fényképnyilvántartásnak, valamint a DNSprofilok nyilvántartásának egységes törvényi szabályozása, kiegészítve a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályokkal, biztosítja a megfelelő törvényi szintet. Segíti a büntetőeljárások és más hatósági eljárások törvényes lefolytatását, hozzájárul az igazságszolgáltatás megfelelő működéséhez. Jelentőségét jelzi az indokolásban szerepl ő statisztika is, mely szerint - a jelenlegi szabályozás szerint - évente mintegy 600 ezer személy adatainak kezelése történik. Egyetértek a Fidesz vezérszónokával, a mennyiség tekintetében nem várható csökkenés a jövőben sem. A törvényjavaslat tartalmazza az egyes nyilvántartások célját, külön és együttes szabályait, a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályokat, valamint néhány kapcsolódó jogszabály módosítására vonatkozó rendelkezéseket. (14.30) A bűntettesek nyilvántartásának célja a törvényj avaslat szerint a büntetett, illetve a büntetlen előélet tényének megállapítása bűnüldözési, igazságszolgáltatási és nemzetbiztonsági érdekből, valamint az érintett jogai gyakorlásának biztosítása, illetőleg mások jogainak és biztonságának védelme érdekébe n. E nyilvántartás azoknak a nyilvántartottaknak az adatait tartalmazza, akikkel szemben a bíróság jogerősen a Btk.ban meghatározott büntetést szabott ki vagy intézkedést alkalmazott, illetve akikre vonatkozóan az ügyész a vádemelést elhalasztotta vagy me grovást alkalmazott, továbbá bizonyos feltételekkel azokét, akikkel szemben a külföldi bíróság bűnösséget megállapító határozatot hozott, végül, akik kegyelemben részesültek. E területen egyetértünk a célmeghatározással, a nyilvántartottak körének meghatár ozásával és a nyilvántartás részletes szabályaival. Garanciális jelentősége van annak, hogy a javaslat pontosan
