Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A bűnügyi nyilvántartásról és a hatósági erkölcsi bizonyítványról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár:
2224 Tisztelt Országgyűlés! Az eddig említett adatokkal szemben elemi követelmény, hogy azok naprakészek és pontosak, egyben az igazságszolg áltatási és bűnüldözési feladatokat ellátó szervek részére hozzáférhetők legyenek. E kívánalmaknak a kérdéses adatcsoportok központi nyilvántartásával lehet megfelelni. Az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés mellett számos olyan terület létezik, ahol az ál lami, közigazgatási feladatok ellátása, az ehhez szükséges szakemberállomány biztosítása megköveteli az alkalmazni szándékozott személyek előéletének ismeretét, illetve büntetlen mivoltát. Ugyanez az érdek jelentkezik a magánszféra bizonyos működési terüle tén is. Ezekben az esetekben a foglalkoztatáshoz vagy más jogosultság gyakorlásához a büntetlen előéletet és annak közhitelű igazolását a jogszabályok feltételként határozzák meg. Más esetekben nem bármely, hanem csak bizonyos bűncselekmények miatti büntet ettség jelent kizáró okot, illetve az, ha ilyen bűncselekmény alapos gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban az érintett ellen, például az 1998. évi XI. törvény az ügyvédekről, az 1998. évi XII. törvény a külföldre utazásról. Ezekben a viszonyokban az előélet tanúsítására a hatósági erkölcsi bizonyítvány szolgál, amelyet a bűntettesek nyilvántartásának adatai alapján a kezelő szerv állít ki. Az eddigiekből következően a bűnügyi nyilvántartás tárgykörébe bele kell tartozzanak mindazok a nyilvántartások, amelyek az állam igazságszolgáltatási, bűnüldözési feladatainak ellátását, valamint a büntetett, illetve a büntetlen előélet közhitelű igazolását, továbbá az ehhez fűződő jogosultságok gyakorolhatóságát, kötelezettségek teljesítését szolgáló adatokat tart almazzák. Tisztelt Országgyűlés! Alkotmányunk rögzíti, hogy a Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a személyes adatok védelméhez való jog. A jogalkotásról szóló törvény értelmében az Országgyűlés törvényben állapítja meg az állampolgárok alapvető jogai t és kötelességeit, ezek feltételeit és korlátait, valamint érvényre juttatásuk eljárási szabályait. Az állampolgárok alapvető jogai és kötelességei körében törvényben kell szabályozni a személyi nyilvántartást. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény a különleges adatok közé sorolja a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatokat és meghatározza azok kezelhetőségének feltételeit. Eszerint a személyes, illetőleg a különleges adat akkor kezelhető, ha azt törvény elrendeli. A bűnügyi nyilvántartás személyes, sőt különleges adatok kezelését is jelenti tehát, azokról törvénynek kell rendelkezni. Az előéletet igazoló okirat kiállítása is különleges, a bűntettesek nyilvántartásában levő személyes adatok kezelésével jár . A bűnügyi nyilvántartásról szóló törvénynek ezért magába kell foglalnia a hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó szabályozást is. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A bűnügyi nyilvántartás szabályait jelenleg két, húszéves jogszabály tartalmazza, a bün tető törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. számú törvényerejű rendelet, Btké IV. fejezete és az annak felhatalmazása alapján kiadott 5/1979. (X.14.) BMrendelet. A hatósági erkölcsi bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseket a 12/1983. (XII.29.) BM számú rendelet foglalja magában. Az említett jogszabályok szerint a bűnügyi nyilvántartás a bűntettesek, a letartóztatottak, a körözés alatt állók, valamint a vám- és devizaszabálysértés miatt megbüntetettek nyilvántartását öleli fel . A bűnügyi nyilvántartások javaslat szerinti körébe nem tartozik bele a körözött, továbbá a vám- és a devizaszabálysértés miatt megbüntetett személyek nyilvántartása. A körözés alatt álló személyek adatait ugyanis a rendőrségről szóló törvény alapján a r endőrség kezeli, így e tekintetben már megvan a személyes adatok kezelésének törvényi alapja. A vám, illetve devizaszabálysértést elkövetők nyilvántartása az utóbbi tíz évben végbement gazdasági, társadalmi átalakulás következtében indokolatlanná vált, e zért e javaslat szerint ez az adatcsoport sem képezi a bűnügyi nyilvántartás részét. Az igazságszolgáltatás, a bűnüldözés során a bizonyítás mindennapos, nélkülözhetetlen eszközét jelentő ujj- és tenyérnyomatnyilvántartás, illetőleg fényképnyilvántartás évtizedek óta létezik és működik. Hiányzik azonban a személyes adatok kezelésére felhatalmazást megadó törvény. (14.10)
