Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. május 3 (66. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
2211 A jelentés a nyugdíjbiztosítási ágazatban semmi említésre méltó visszásságra nem derített fényt, ellentétben az egészségbiztosítási ágazatban tapasztalható állapotokkal. Mindannyian emlékszünk a nevezetes Ove rbotrányra, ahol 250 millió forintért sikerült nem létező vényellenőrző programot vásárolni, és a mai napig azzal a programmal történik a vények feldolgozása, amelyet az egészségbiztosító néhány vidéki munkatársa önszorgalomból készített, és amely összese n 10 millió forintjába került a járulékfizetőknek. De a többi, eddig kevéssé ismert fejlesztés sem volt sikeresebb. Idézek néhány mondatot az Állami Számvevőszék jelentéséből: "Az egészségbiztosítási ágazat szakfeladatait támogató komplex, országos informa tikai rendszerek nem működnek, nincs integrált, egységes informatikai rendszer a gyógyszer, gyógyászati segédeszközellátás, a tajnyilvántartás, a járulékelszámolás területén. Az egészségbiztosítás főbb szakfeladatainak informatikai támogatásához egyetlen esetben sem sikerült országosan alkalmazott integrált rendszert kifejleszteni. A világbanki hitel felhasználása nem érte el az eredeti célokat. Az egészségbiztosítási ágazatban az informatikai tárcaközi bizottság 2. számú ajánlásának megfelelő, tényleges informatikai stratégiai tervezés nem volt. Összesen 37 tanulmányt készítettek, de nem valósították meg egyiket sem. A beszerzési tenderben nem valósult meg az egyenlő elbírálás elve, a bírálóbizottsági tagok objektív értékelési szándéka megkérdőjelezhető v olt. A tajszámokat kiadó és nyilvántartó rendszer napi üzemeltetése egy magán gazdasági társaság kezében volt, a tajszámok kezelése így adatvédelmi szempontból kifogásolható. Az egészségbiztosításban 1998ig nem történt intézkedés a 2000. év problémájána k kezelésére. A járulékok mágneslemezen történő bevallásának egyébként sikertelen kísérletére két olyan céggel kötöttek szerződést, amelynek tulajdonosai az egészségbiztosítás köztisztviselői." A jelentést olvasva egy furcsa jelenségre figyelhetünk fel: mi nden alkalommal, amikor egyegy beruházásra milliárdokat költenek el, felmerül, hogy az adott beruházást olcsóbban meg lehetett volna oldani, vagy ugyanannyi pénzből jobb terméket vásárolni. De csak az egészségbiztosításnál látjuk azt, hogy nem sikerült ol yan beruházást végrehajtani az informatika területén, amelynek az eredménye egyáltalán működő rendszer lett volna. Azt gondolom, hogy fiatal demokráciánk történetében példátlan, hogy úgy lehetett összesen 5483 millió forintot elkölteni, hogy semmi működő v égtermék nem született belőle. Azt hiszem, ezek a mondatok jól jelzik, hogyan működött a sokat emlegetett járulékfizetői kontroll, amelyet néhány szakszervezeti vezető azóta is vissza szeretne állítani. Az Állami Számvevőszék a jelentésében igen helyesen n em osztja azt a nézetet, hogy ennyi pénz elherdálása után el lehet bújni a kollektív felelőtlenség leple mögé, és ajánlásában felkéri az alapokat felügyelő politikai államtitkárt, hogy nevezze meg a felelősöket, és kezdeményezze a felelősségre vonásukat. A FideszMagyar Polgári Párt frakciója nevében arra kérem a kormányt, hogy ennek a kérdésnek minél hamarabb tegyen eleget, és tájékoztassa a közvéleményt, kik a felelősek 5,5 milliárd forint elherdálásáért. Az Állami Számvevőszék munkatársainak pedig képvis előcsoportunk nevében szeretném megköszönni azt a hatalmas munkát, ami ahhoz kellett, hogy ez a jelentés elénk kerülhessen. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne vala ki válaszolni az elhangzottakra. Mivel jelentkezés nem történt... (Dr. Bogár László jelentkezik.) - legalábbis a monitor nem jelezte. Megadom a szót Bogár László államtitkár úrnak. DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára :
