Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 29 (65. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Áder János): - KUNCZE GÁBOR (SZDSZ):
2194 embargó szigorításával - a NATO esetleges szárazföldi katonai akcióját indokolatlanná teszi, hiszen ily módon a jugoszláv szárazföldi hadigépezetnek a csapások után megmaradó része is üzema nyag hiányában mozgásképtelenné válhat. A NATO egyébként a harci tevékenységek mellett komoly, áldozatos humanitárius szerepet is vállal a térségben, amiben Magyarország is részt vesz. Mint ismeretes, naponta 3040 repülőgép érkezik ruhákkal, élelmiszerekk el, gyógyszerekkel Albániába, Macedóniába a menekültek megsegítésére. Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz támogatja azokat a szerb politikusokat, akik valóban elkötelezettek az európai demokratikus értékrend iránt, és egyetértünk Dusan Vasziljevics úrral, a sz erb ellenzéki Demokrata Párt elnökének azon kijelentésével, melyben egyértelműen Milosevicset okolja a konfliktus ilyen mértékű elmérgesedéséért. Magyarország a szerb néppel jó szomszédi viszonyban, a békés egymás mellett élésben, az együttműködésben érdek elt, egyedül és kizárólag Milosevicsen múlik, hogy meddig tart a bombázás Jugoszláviában. Nekünk nem érdekünk, hogy déli szomszédunk több évtizedre leszakadjon az európai népek közösségének fejlődési ütemétől. Tisztelt Képviselőtársaim! Az ár- és belvíz ok ozta károk enyhítését illetően a kormányzati lépések vonatkozásában úgy látjuk, hogy a kormány Széchenyi szellemében cselekedett, aki szerint a tett az első, a szó a második. Igen, a kormány tettei, cselekedetei a most és itt elhangzott szavakat jóval mege lőzték. A miniszterelnök úr elmondta, hogy a kormány újabb 13 milliárd forintos támogatásról hozott határozatot, amely egyébként a mai nap folyamán megjelenő Határozatok tárában is olvasható lesz, és így összességében a kormány 24 milliárd forinttal járul hozzá a károk enyhítéséhez. (9.50) Az ellenzéki pártok által benyújtott javaslatok lényegesen kevesebb összeget jelöltek meg erre a célra. A károk teljes helyreállításához azonban valóban mi is széles körű nemzeti összefogást tartunk szükségesnek. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Megadom a szót Kuncze Gábor frakcióvezető úrnak, Szabad Demokraták Szövetsége. KUNCZE GÁBOR (SZDSZ) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Máris elmondható , hogy legalábbis két előnye volt a rendkívüli ülés kezdeményezésének. Egyrészt ez biztosított lehetőséget a miniszterelnök úr számára, hogy egy fontos kérdésben tájékoztatást adjon az Országgyűlés és az ország lakossága számára. Heti ülésezés esetén ez ad ott esetben - különösen ilyen éles helyzetben, mint amilyenről ma szó van - akár minden héten megtörténhetne, és talán ez is hozzájárulna az állampolgárok megnyugtatásához. A másik fontos hozadéka a rendkívüli ülés kezdeményezésének, hogy arra sarkallta a kormányt, hogy végre döntést hozzon az árvízkárosultak megsegítéséről. A miniszterelnök úr elmondta, hogy milyen természeti katasztrófákkal kellett szembenézni az elmúlt tíz hónapban. Én ehhez hadd tegyem hozzá, tisztelt képviselőtársaim, hogy nincs olyan négy év, amikor valamilyen természeti katasztrófával ne kellene szembenézni. A kormánynak pedig éppen az a feladata, hogy ilyen esetekben megtegye a szükséges intézkedéseket. És ha a kormány ezt tette, akkor nagyon helyesen tette, mert ez volt a dolga. Ez vonatkozik az azonnali védekezés megszervezésére, de a későbbiek során vonatkoznia kell az újjáépítés megszervezésére, illetve annak támogatására is. Mi úgy ítéltük meg, hogy e tekintetben késik a kormány, az árvízsújtotta területen élők bizonytalanságban voltak; megjegyzem: a mai napig abban vannak. Ezért kezdeményeztünk rendkívüli ülést, ami egyébként nem vált okafogyottá, tisztelt képviselőtársaim, mert például a Szabad Demokraták Szövetsége nem a költségvetés tartalékának felhasználásával, hanem a költs égvetésen belüli források megtalálásával akar ilyen módon többleteket biztosítani a kárt
