Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Keller László (MSZP) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez -"Értékesítés vagy átmeneti vagyonkezelés?" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - KELLER LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára:
215 tegyen közzé ilyen ajánlatokat, hogy tisztázott betegutakkal jó orvosi konzíliumokra kerülhessen sor, természetesen megfelelve a speciális reklám- és egyéb, etikai szabályoknak is. Kö szönöm a kérdését. (Taps.) Keller László (MSZP) - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterhez "Értékesítés vagy átmeneti vagyonkezelés?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, miniszter ú r. Keller László úr, a Magyar Szocialista Párt képviselője, kérdést kíván feltenni a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszternek: "Értékesítés vagy átmeneti vagyonkezelés?" címmel. Képviselő úr, önt illeti a szó. KELLER LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm szépen, eln ök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 1999. évi költségvetéséről szóló törvény előírja a két alap meghatározott vagyonelemeire vonatkozó értékesítési kötelezettséget. A tulajdonosi jogokat gyakorló ál lamtitkár asszony sajtón keresztül arról értesítette a járulékfizetőket, hogy az értékesítést az ÁPV Rt. fogja végezni. A költségvetés közel 54 milliárd forint bevételt remél az értékesítéstől. Azon szándékról is értesülhettünk, hogy az értékesítésig a vag yont ideiglenesen az ÁPV Rt. fogja kezelni. Az átmeneti vagyonkezelésről megjelent hírek aggodalommal tölthetnek el bennünket, járulékfizető polgárokat. Most már csak tíz hónap áll rendelkezésre az értékesítésre. Nyolc hónapon keresztül az államtitkár képe s volt, legalábbis ezt remélem, gyakorolni a tulajdonosi jogokat. Vajon miért kell most átmeneti vagyonkezelési megállapodással fáradozni, amikor az is kétséges, hogy az ezzel kapcsolatos törvényi feltételek egyáltalán biztosítottake? Mit jelent egyáltalá n az átmeneti vagyonkezelés? A tervezetből kiderül, hogy az ÁPV Rt. tervezi igénybe venni az értékesítéshez harmadik személy közreműködését. Kérdezem, hogy miért nem teszi ezt meg közvetlenül az eredeti tulajdonos, ha már ő nem bír a feladattal. Az átmenet i vagyonkezelésről szóló megállapodásból az is kiderül, hogy vagyonértékelésről gondolkodik az ÁPV Rt. Remélhetőleg a tőzsdén forgalmazott részvényeket nem kívánják külön vagyonértékelésnek is alávetni, mert ez a megállapodásból egyébként következik. Vajon képeseke a felelősségi rendszert megnyugtatóan rendezni az átmeneti időre törvényi felhatalmazás nélkül? Végül is azt kérdezem, hogy értékesítést folytatnak, vagy átmeneti vagyonkezelésre rendezkednek be? Várom válaszát. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszön öm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére dr. Bogár László minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, öné a szó. (17.00) DR. BOGÁR LÁSZLÓ , a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára : Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A társadalombiztosítási alapok törvényben előírt értékesítésével összefüggő kérdése egyszerre indokolt és egy kissé idő előtti is. Az ilyen típusú képviselői kérdések azért jogosak, mert felhívják a figyelmet azokra a problémákra, amelyek a törvény re ndelkezései által megszabott feladat elvégzése, vagyis a végrehajtás során felmerülhetnek. Megnyugtathatom képviselő urat, hogy ezeket a problémákat az arra illetékesek ismerik, és
