Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KOVÁCS KÁLMÁN (SZDSZ):
2137 telekommunikáció, információs technológia, médiaszolgáltató piac. A konvergen ciák időszakát éljük, amikor nagyon nehéz megmondani a tartalomszolgáltatóról, hogy ő most éppen micsoda ebben a pillanatban, amikor a kábeltelevíziós hálózaton nyilvánvalóan pár éven belül pontosan olyan tartalomszolgáltatás vagy még minőségibb tartalomsz olgáltatás fog lezajlani, mint amit ma a vezetékes hálózaton, az interneten vagy bárhol meg tudunk szerezni. (9.40) Amikor az egész világon próbáljuk ezeket a konvergenciákat különböző politikákkal feloldani, illetve a szabályozás szerepét megtalálni, akko r, úgy érzem, ez a szabályozás, amelyet a minisztérium most a kábeltelevíziózás területén betett, egy kicsit idő előtti. Mintha egyfajta lobby most azt kérte volna, hogy ha már úgyis távközlésitörvénymódosítás van, akkor ezt tegyük be. A zárórendelkezések között... - egyébként olyan formában, hogy be se lehet tenni a távközlési törvénybe, nem véletlenül, ha megnézik képviselőtársaim, a zárórendelkezés nem kerül majd be a távközlési törvénybe. Ez egy olyan törvény, amely módosítja a távközlési törvényt, az első tíz paragrafusát mind be kell írni majd egy hatályos jogszabályba. De a 11. § (2) bekezdése örökre ebben az ideiglenes törvényben fog maradni, mert a jogalkotó sem tartotta célszerűnek beírni a távközlési törvénybe, mert testidegen. Egyszerűen annak a filozófiájába nem illik! Ez valóban el is hangzott a bizottság ülésén, hogy igen, ezt ideiglenes szabályozásnak szánják, valóban nem való a távközlési törvénybe, és reméljük, hogy minél előbb bejön a hírközléspolitika, bejön egy általános törvény, és akk or ez a szabályozás egyszerűen kidobható. Tehát azt hiszem, hogy érdemes lenne a tisztelt Házban ezt végiggondolni. Mi, szabaddemokraták teszünk ehhez a ponthoz egy rövid módosítást, az egyik változatot megcélozva. Nem azért, mintha feltétlenül egyedül azt a változatot tartanánk kielégítően jónak, hanem azért, hogy megnyissuk a vitát erről a pontról, és azért, hogy az informatikai és infrastruktúraalbizottságban két hét múlva szakmai alapon megvitathassuk ezt a kérdést. Leginkább azt szeretnénk, ha lehetős ég lenne rá, hogy ettől a szabályozástól, ettől a ponttól most elálljon a kormány, és ősszel a tervezett, új, átfogó szabályozási elvek mentén alakítaná ki a média, a telekommunikáció, informatika- és technológiapiac keretében ezt a szabályozást a kábelt elevíziózásra. Úgy érezzük, hogy amennyiben most hozná meg ezt a döntést, egy olyan kényszerpályát alakítana ki, amelyhez azután kénytelen lesz hozzávarrni, mint gombhoz a kabátot, az új távközlési, illetve hírközlési informatikapolitikát. Ez nagyon lényeg es eleme - még egyszer hangsúlyozom , ez nem a kábeltelevíziózásról szól. Ez arról szól, hogy kiépítek egy olyan új vezetékes hálózati rendszert, amely részben vezetékes, részben átjátszó rendszeren keresztül tud működni, és amely egy új tartalom szolgált atása, amely a telefonon, az elektronikus kereskedelmen túl, a banki szféra szolgáltatásán túl az interaktivitást is képes bírni. Ez tehát egy új szolgáltatási piac, és nagyon meggondolandó, hogy ezen a piacon egy ilyen hirtelen rendelkezéssel - anélkül, h ogy végiggondolnánk, hogy hogyan fogjuk ezt az új, alternatív piacon Magyarországon létrehozni és kiépíteni - hoznánk egy szabályozást. Ezért kérem, hogy a kormány ettől a részétől lépjen vissza. Ennyit a törvényjavaslatról. Szeretnék Kósa Lajos képviselőt ársamnak néhány mondatára reflektálni. Nagyon egyetértek azzal, hogy ez az a terület, ahol elsősorban a parlamenté és a kormányé a szabályozás, a reguláció szerepe - a parlamenté nyilvánvalóan, de a kormányzatnak is a szerepe. Ugyanakkor, és ezt szeretném kiemelni, hiszen a következő informatikai és hírközlési politikában ez nyilván szerepel, a nemzeti informatikai stratégiában is jelentős szerepet kapott, Európa- és világszerte jelentős szerepet kap az államnak egy újabb - mondjuk így - közfeladata. Hiszen az információs társadalom kiépítése, az új technológia elterjedése során fizikai és szellemi értelemben, tehát a képesség és a lehetőség szintjén a társadalom kettészakadása vagy eltávolodása olyan folyamat, amely minden fejlett országban létezik.
