Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 16 (64. szám) - A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2130 A távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáró l szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája . Az előterjesztést T/999. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/999/13. számokon kapták kézhez. Megadom a szót Katona Kálmán közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának. KATONA KÁLMÁN közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A távközlésről szóló törvényt az Országgyűlés 1992 novemberében fogadta el. A törvény '93. július 1jén lépett hatályba, és az azóta eltelt időszak tapasztalatai azt igazolták, hogy az alapvető rendelkezései helytá llóak voltak, alkalmazásával megteremtődhetett az igazi távközlési piac, a többszereplős távközlési piac, a legnagyobb szolgáltató, a domináns szolgáltató sikeres privatizációja megtörtént, és ezeknek az együttes eredményeként a távközlési ellátottság érzé kelhetően javult. A most előterjesztett törvényjavaslat a hatályos és a működő szabályozási elveket és megoldásokat megtartva igazodni kíván a távközlési szektor átvilágításakor megfogalmazott európai uniós követelményekhez, egyidejűleg megkönnyíti az átme netet a piaci szereplők számára az egységes hírközlési törvény hatálybalépéséig. A törvényjavaslat főbb rendelkezései két nagy csoportra oszthatók. Egy részük a piac további élénkítését szolgálja, más részük követi a jogi környezet változását és az ehhez s zükséges pontosításokat tartalmazza. A távközlési piacon egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a szolgáltatások választéka tovább bővül, a műszaki lehetőségek és a fogyasztói igények a hagyományos vezetékes telefónia irányából fokozatosan eltolód nak az információs technológiai szolgáltatások felé. Ez utóbbiak ellátásához bármely arra alkalmas hálózat, illetve hálózati elem felhasználható, bérelhető vagy összekapcsolható. A versenyhelyzet megteremtése érdekében fontosnak ítéljük, hogy azok a szolgá ltatók is piacra léphessenek, akik még nem rendelkeznek saját hálózattal vagy a hálózat kialakításához szükséges saját infrastruktúrával. Ezért kezdeményezi a törvényjavaslat a hálózati szerződések egységes rendszerbe foglalását, ezzel kiszélesíti a távköz lési szolgáltatások üzleti alapon történő ellátásának lehetőségeit. A hatályos törvény kizárólag a közcélú szolgáltatókra nézve és csak a hálózatok összekapcsolása esetén ír elő szerződéskötési kötelezettséget. Ezzel szemben a beterjesztett javaslat jelent ősen kibővíti a szerződések tárgykörét. A hálózati szolgáltatásokra kötött szerződésben a szolgáltató nemcsak a bérelt vonali szolgáltatás teljesítésére vállalkozhat, hanem a teljes távközlő hálózatnak egészét vagy jól körülhatárolható részét szolgáltatás nyújtása céljából harmadik személy használatába adhatja. A törvényjavaslat egyidejűleg felhatalmazást ad a kormánynak a kapcsolódó részszabályok megállapítására. A távközlés működésének szükséges és elválaszthatatlan részét képezik a szám- és címtartományo k, melyek a frekvenciakészlethez hasonlóan korlátozottan állnak rendelkezésünkre. A számgazdálkodás a fejlett európai országokhoz hasonlóan olyan tervszerűen végzett tevékenységet jelent, amely kiemelt jelentőségének megfelelően kizárólag állami feladatkén t látható el. A hatályos szabályozás miniszteri rendeletként csupán a számok struktúrájáról és jelentéséről rendelkezett, de nem tartalmazta az állami gazdálkodás részletes mozzanatait, a számkiosztás eljárását, a szolgáltató és más igénybe vevő jogait és kötelezettségeit.
