Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 15 (63. szám) - Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BÉKI GABRIELLA (SZDSZ):
2095 történetesen Pusztai Erzsébet ülne most ellenzéki padsorokban, és találkozna egy il yen törvénymódosítás benyújtásával, hát... - kegyetlenül leszedné róla a keresztvizet. Szeretnék most már, ennyi bevezető után rátérni arra, hogy mit is tartalmaz ez a törvénymódosítás. Ugyanis azt gondolom, hogy nemcsak technikai jellegű módosításokat tar talmaz, mondjuk, a módosító indítványoknak legalább is három csoportja körvonalazható. Az egyik részük valóban nagyonnagyon apró, nüansznyi, technikai pontosító jellegű. Éppen ezért gondolom, hogy ilyen apró dolgokkal kinyitni egy törvényt és módosítani, hát, fogalmazzak finoman: nem illik. A másik része véleményem szerint nem apró és nem technikai jellegű, hanem nagyon fontos, tartalmi jellegű, és ezekről a tartalmi jellegű kérdésekről az előterjesztő nem beszél kellő őszinteséggel. Ugyanis ezek a végered mény tekintetében a betegjogok szűkítéséhez, a szabadságjogok korlátozásához vezetnek, és azt gondolom, hogy ezek már elvi jelentőségű, koncepcionális kérdések, amelyeket a súlyuk szerint kellene megvitatni a parlamentben, ha ilyen szándék felmerül. A mó dosító indítványok harmadik csoportja, azt mondhatnám, hogy a két típus közé tartozik. Nem olyan fontos, tartalmi jelentőségű, de nem is annyira apró, hogy teljesen technikai jellegűnek lehetne nevezni. Azt gondolom, hogy ott valóban nagyobb körültekintéss el kellene a szöveget pontosítani, mert ha csak babráljuk a szöveget, abból kialakulhat az, hogy kicsit rosszabb lesz, mint amilyen volt soksok előkészítő munka után. Erre is szeretnék majd példát mondani. Értelemszerűen bővebben azokkal a kérdésekkel kív ánok foglalkozni, amelyeket tartalmi jelentőségűeknek tekintek, amelyekről azt gondolom, hogy jobb lenne nem hozzájuk nyúlni, amelyek olyan típusú változtatások, olyan szövegmódosítást akarnak a meglévő hatályos törvénybe átvezetni, amitől, azt gondolom, h ogy a betegjogok érdemben sérülnek. Az egyik ilyen kérdés a korlátozás kérdése, ami alapvető emberi szabadságjogot érint. Erről előttem szólt az egészségügyi bizottság előadója is, hogy tulajdonképpen az előterjesztő nyitottnak mutatkozott azzal kapcsolatb an, hogy jobb szövegváltozat szülessen, jobb, mondom, mint amit most javaslat formájában elénk tett a minisztérium. A 3. §ban arról van szó, hogy az eljárás szükségességének az írásos garanciáját csak utólag kellene adni. Ehhez képest a szöveg valóban vis zonylag könnyen megoldható oly módon, hogy nem a befejezést követően, hanem az eljárás megindításával párhuzamosan megfogalmazza ezt az írásos garanciát, dokumentumot az eljárás szükségességével kapcsolatban. Nagyobb gondot okoz az a problémacsomag, amely az adatvédelmi törvényt és az egészségügyi törvényt is érinti: az 5. és a 22. §ról van szó. Mi a hatályos helyzet? A még hatályban lévő törvény szerint a beteg egészségügyi adataiba a hozzátartozónak csak akkor van joga betekinteni, ha erre a beteg felhat almazást adott. Tehát van joga betekinteni, de ezt szentesítenie kell a beteg akaratának. A jelenleg hatályos törvényben meg van különböztetve az a helyzet, amikor a beteg még él - erre vonatkozik a felhatalmazás , és az a helyzet, amikor már meghalt. A b eteg halála után egy hosszú felsorolás alapján a törvényes képviselőnek, a közeli hozzátartozónak - pontosan leírt sorrendben , illetve az örökösnek van joga a halál okával, a megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos adatokat megismerni, az egészségügyi dokum entációba betekinteni, sőt nemcsak betekinteni, hanem másolatot is készíteni. Ezen javaslat, amely előttünk van, ez most a hozzátartozó jogát kiterjeszti arra az esetre, ha a hozzátartozó életét, egészségét fenyegető okból szükségessé válik ez az informáci ó. Vagyis ez a javaslat feloldja azt az adatvédelmi korlátot, amely a beteget védi, hogy tudniillik a beteg felhatalmazása kelljen ahhoz, hogy a hozzátartozó hozzáférhessen az adatokhoz. Miért van erre a korlátfeloldásra szükség, kinek az érdeke, hogy felo ldódjon ez a korlát, kinek fűződik érdeke hozzá? Azt gondolom, hogy a betegnek bizonyosan nem fűződik hozzá érdeke, de én még azt is megkockáztatom, hogy feltehetően a hozzátartozónak sem. A betegnek bizonyosan nem,
