Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - A felsőoktatási intézményhálózat átalakításáról és a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz):
2043 eszköze van egy minisztériumnak szakmai oldalról körüljárni egy ilyen dolgot. Az egyetemeknek általában nincsenek külső szakértői, vagy nagyon minimális oldalról lehet ezt megközelíteni. A következő észrevételem ezzel kapcsola tban az, hogy így is elég komoly vagyon felett kell napi szinten gazdálkodniuk és rendelkezniük, de egy integrált egyetem esetében ez a többszörösére növekszik. Önmagában az integráció gyakorlati folyamata, az elkövetkezendő egy év elég komoly vagyoni kérd éseket fog felvetni, elég sok napi szinten megjelenő bizonytalansággal, az átmenet minden nyűgével. Azt gondolom, hogy ilyen helyzetben, amikor ráadásul többszörösére növekedett felelősség van, és amikor a szervezeti kérdések sokasága is napirenden van és terítéken van, akkor szerencsés az, hogyha a gazdasági ügyek vonatkozásában elég világosan látni lehet azt, hogy X. Y. az, aki ezért felelni fog. Az egyetemek, főiskolák integrációja kapcsán csak érzékeltetésül mondom, hogy milyen tételekről lehet majdan i tt beszélni; én a debreceni ügyeket ismerem értelemszerűen. A debreceni egyetemek, felsőoktatási intézmények integrációjával olyan volumenű költségvetéssel fog rendelkezni már az integrált egyetem, amely megközelíti magának a városnak a költségvetését, és ezek nagyságrendileg már nem ugyanazok az összegek, mint voltak eddig különkülön a Kossuth Egyetemen, az orvosi egyetemen, az agráregyetemen és így tovább. Ezek nagyon komoly tételek. Ha az a szerkezet, amelynek hiányosságai jelenleg mégiscsak vannak - ut altam adósságokra és így tovább , változtatás nélkül kerül át az integrált egyetemek méretére, akkor ezen hibalehetőségek ugyanúgy benne vannak. Nem vitatom persze, hogy a másik esetben is lehetnek hibák, csak arról még nem tudunk. Ha ezek a hibalehetőség ek benne vannak, és ugyanúgy felhalmozódhatnak adósságok, hiányok és így tovább, akkor a probléma ott van, hogy jelenleg a különböző egyetemi szinteken megjelenő adósságok százmilliós tételekben mérendők. Ez is nagyon sok, ilyen nagyméretű, integrált felső oktatási intézmények esetében tartok tőle, hogy ezek már milliárdos tételékké duzzadnak. Szerintem nem lenne szerencsés dolog, ha az ezredforduló előtti és utáni évtizedeket sommásan úgy lehetne minősíteni, hogy, mondjuk, a '90es évek a bankkonszolidáció évei voltak, és a 20002010 közötti esztendők pedig az egyetem konszolidációinak évei lesznek - vagy voltak, ha az utókor erre visszatekint. Én nem tartanám ezeket szerencsésnek. Van egy másik megjegyzésem: általában a nyugati egyetemeken külön van választ va a szakmai irányítás és a pénzügyi irányítás. Azt gondolom, hogy az első lépést megtehetjük itt, Magyarországon is ebbe az irányba, és azt hiszem, hogy ez egy ilyen javaslat lenne. Köszönöm. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Képviselőtá rsaim! Hadd figyelmeztessem önöket, hogy a részletes vita és a módosító javaslatok tárgyalása zajlik. Lehet, hogy célszerű a módosító javaslatoknál maradni a vita során. Kétperces hozzászólásra jelentkezett Révész Máriusz úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót. (23.20) RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Jánosi György képviselőtársam említette, hogy a törvényjavaslat új helyzetet teremt a felsőoktatási törvényben. Ehhez hozzá szeretném tenni, hogy de nem a felsőoktatásban. Ug yanis 1995ben a 156. számú kormányrendeletben az előző kormány szabályozta ezt a kérdést pontosan ilyen módon. A különbség annyi, hogy ezt nem törvényben tette, hanem kormányrendeletben. Meg kell kérdezni például a jelenlegi ellenzék képviselőit, hogy ann ak idején, amikor a Műszaki Egyetem gazdasági főigazgatóját kinevezték ugyanilyen módon, mint ami itt törvényben le van írva, akkor az ellenzék miért nem tiltakozott. Tehát az az állítás, hogy ez törvényben most jelenik meg, megfelel a valóságnak, 1996 jan uárjáról kezdve ez a gyakorlat élt, csak nem törvényi szabályozás alapján, hanem egy kormányrendelet szabályozása alapján. Volt valamennyi különbség a kormányrendelet és a törvényi
