Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Döntés önálló indítvány tárgysorozatba-vételéről - ELNÖK (dr. Áder János): - TARDOS MÁRTON (SZDSZ):
1994 konszolidálására szolgál - igaz, a még nagyobb rossz elkerülése céljából , akkor elvárható és indokolt, hogy ezen pénzek hatékony és áttekinthető felhasználásához fűzött közérdek előnyt élvezzen a banktitokhoz normál bankmenet esetén fűződő, egyébként ugyanolyan fontos magánérdekhez képest. Ennek így kellett volna lennie már az 199395 között végrehajtott, 350 milliárd forintba került adós- és bankkonszolidáció során is, különösképpen ha már akkor rendelkeztünk volna egy bankkonszolidáció gyakorlati lebonyolításának a tapasztalataival. Akkor még nem rendelkeztünk, most azonban igen. Ezért ennek különösképpen így kellene lennie most: most még megvalósítható lenne a Postabank Részvénytársaság és a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaság közel 200 milliárd forintos konszolidálása, tőketartalék juttatása alkalmával. A négy szabaddemokrata képviselő által benyújt ott törvénymódosítási javaslat ezt kívánja elérni. Nem a banktitok intézményét kívánjuk fellazítani, de meg kívánjuk akadályozni a banktitokkal való visszaélés lehetőségét. A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások magánügyéről, azaz azok banktitokhoz f űződő jogosultságáról ugyanis véleményünk szerint csak addig lehet beszélni, ameddig azok veszteségeit nem közpénzekből, mindannyiunk adóbefizetéseiből kell egyensúlyba hozni. A banktitok oldását tehát csak és kifejezetten azon esetekre vonatkozóan kívánju k javasolni, amikor költségvetési eszközökkel állunk helyt a befagyott, behajthatatlannak minősülő követelésekért. A jelenlegi törvényi szabályozás nem ad lehetőséget arra, hogy ha a behajthatatlan pénzügyi követelések értékesítéséből származó veszteség kl asszikus banki eszközökkel, közpénzből kerül kiegyenlítésre, akkor legalább a szóban forgó szerződésekhez hozzá lehessen jutni, hogy ez az értékesítés nyilvános legyen, azaz hogy kizárható legyen annak a lehetősége, hogy a veszteség felszámolása újabb vesz teséget generáljon. (19.40) Indokolt tehát, hogy ne minősülhessen banktitoknak egyetlen olyan pénzintézeti követelés és befektetés értékesítéséről szóló szerződés sem, amelyből származó veszteség ellensúlyozásához költségvetési pénzeszközöket vesz igénybe a kormány. Indokolt, hogy az effajta tranzakciók ne zárt körben, titokban, a színfalak mögött kerüljenek realizálásra, hanem nyilvánosan, nyilvános árverés, pályázat vagy ajánlattétel útján. Indokolt, hogy az ilyenfajta szerződések tartalma egyúttal nyilvá nosságra hozható is legyen. Indokolt továbbá az is, hogy a költségvetési pénzekkel kiegyenlített veszteséges ügyletek esetére a Bank- és Tőkepiaci Felügyelet az általa meghatározott tartalommal írhasson elő adatszolgáltatási kötelezettséget. Alapvetően a k öz érdekét szolgálja, hogy ne lehessen a banktitok intézménye mögé bújva értéken alul elkótyavetyélni nagy értékű banki követeléseket vagy befektetéseket, majd az így okozott veszteségeket is a költségvetésből konszolidálni. Ahhoz azonban, hogy ez így tört énhessen, az kell, hogy a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. számú törvény általunk javasolt módosítását az Országgyűlés tárgysorozatába vegye, majd el is fogadja. Ennek híján ugyanis még a kormány ellenőrzési joga sem érv ényesülhet teljeskörűen, hiszen újból és újból a méltánytalannak ítélhető banktitok intézményébe ütközhet maga a kormány is az ilyen esetekben. Ezért kérem, hogy fogadják el és támogassák szavazatukkal törvénymódosító indítványunkat. Köszönöm türelmüket. ( Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : A frakcióknak lehetőségük van két percben hozzászólni a tárgysorozatbavételhez. Megkérdezem, hogy kíváne valaki hozzászólni. Megadom a szót Tardos Márton képviselő úrnak. Egyelőre nincsen más, képviselő úr. TARDOS MÁRTON (SZDSZ) :
