Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. április 13 (62. szám) - Horváth Béla (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Mi lesz a nemzeti értékeink és hagyományaink sorsa?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - HORVÁTH BÉLA (FKGP):
1923 után járó adókedvezmények mértékét. Reményeink szerint lehetőség van ezen kedvezmények akár 50100 százalékos mértékű növelésére is. Ugyancsak szeretném elmondani, arra v onatkozóan is vizsgálat folyik, hogyan tudjuk tovább csökkenteni a társadalombiztosítási járulékokat. Elsősorban a vállalkozók, a vállalkozások köre az, amelyiknél jelentős mértékű tehercsökkentést szeretnénk megvalósítani. Ugyancsak el kell mondanom, hogy az szjaban az átlagos adószintet is csökkenteni kívánjuk. Amennyiben erre az Országgyűlés által is lesz fogadókészség, és támogatják azokat az elképzeléseket, amelyek ezzel párhuzamosan kiadásokat is csökkentenek, akkor minden remény megvan arra, hogy a következő esztendőben az átlagos adókulcsok szintje jóval alacsonyabb legyen, mint 1999ben. Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) (13.40) Horváth Béla (FKGP) - a pénzügyminiszterhez - "Mi lesz a nemzeti értékei nk és hagyományaink sorsa?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Horváth Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője, kérdést kíván feltenni a pénzügyminiszternek: "Mi lesz a nemzeti értékeink és hagyományaink sorsa?" címmel. A miniszter úr távollétében ismét az államtitkár úr válaszol, amennyiben a képviselő úr ezt elfogadja. (Horváth Béla jelzi, hogy elfogadja.) Elfogadja. Megadom a szót. HORVÁTH BÉLA (FKGP) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Államtitkár Úr! Nemzeti hagyományaink megőrzése és azok jövője é rdekében fordulok kérdéssel önhöz. Nevezetesen a magyar lóversenyzés jövője aggaszt engem és valamennyi kisgazdát. Azt minden magyar tudja, hogy a hazai lóversenyzés megteremtője gróf Széchenyi István. Az már kevésbé ismert, hogy az első lóversenyt a pesti gyepen 1827ben a mai Kálvin tér környékén bonyolították le. S mi, kisgazdák még egy nevezetes dátumra, még egy - idézőjelbe tett - világhírű "magyarra" emlékezünk: éppen 125 éve született a magyar csodakanca, a verhetetlen Kincsem, amely négy évet töltöt t a versenypályán, és az akkori elmaradott szállítási viszonyok közepette hat országban 54 versenyen indult és mindig győzött. (Közbeszólások az SZDSZ padsoraiban.) Most ismét nevezetes dátum előtt állunk. A Pénzügyminisztérium a közeli napokban koncesszió s pályázatot ír ki a hazai lóversenyfogadás szervezésére és a versenyrendezésre, azaz két elkülönülő szakterületre. A koncessziós pályázat szakmailag megalapozott. Rendkívüli jelentőséggel bír ennek a kiírása, hiszen ez politikai, költségvetési, agrár- és kisgazda, valamint nemzeti hagyományápolási kérdés is. Ezért kérdezem az államtitkár urat: biztosítva látjae a magyar nemzeti részvételt a magyar lóversenyzésben a koncesszió kiírása után? A fogadásszervezés tőkeigényes szakmai feladat. Itt elfogadható a külföldi cég bevonása, de a versenyrendezés nem kerülhet tisztán külföldi kézbe, hisz az a hazai versenylóállomány és tenyésztés halálát jelentené, mivel olyan külföldi koncesszor nyerhetné el a pályázatot, amely NyugatEurópa és más földrész versenylova ival rendezné itthon a versenyt. Éppen ezért kérdezem: a pályázati kiírásban, a versenyek rendezésében biztosítjáke a hazai szakmai szervezet, a Széchenyi által létrehozott Magyar Lovaregylet meghatározó szerepét, esetleg vétójogát (Az elnök a csengő megk ocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hiszen ez a szervezet tömöríti a magyar versenylótenyésztőket és tulajdonosokat?
