Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Láyer József (Fidesz) - az igazságügy-miniszterhez - "Mit tehet az Igazságügyi Minisztérium a Mohosz törvényes működése érdekében?" címmel - LÁYER JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár:
189 LÁYER JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Államtitkár Úr! Magyarországon ma a legnagyobb civil szerveződés a körülbelül 3500 tagot számláló Magyar Országos Horgász Szövetség. Ez a szám valójában sokkal több embert érint, hiszen a családtagokat, barátokat, ismerősöket is számítva meghaladhatja a 1,5 milliót. Ennek a tábornak az úgynevezett érdekvédelmét a Mohosz 70 fős országos választmánya, az általuk megválasztott elnökség, illetve főállású apparátus látja el. 1993tól kezdve a Mohosz akkori megyei intéző bizottságai és az országos szintű vezető testületek, nem az egyesületi törvénynek megfelelően, hanem a szöve tkezeti törvény előírásait alkalmazva, létrehozták a horgászegyesületek megyei szövetségeit, majd ezek a szövetségek újra megalakították a Mohoszt, amely az addig közel ezer egyesület szövetségéből 27 tagszervezet szövetségévé vált. Ilyen módon az egyszerű közhorgász gyakorlatilag ki lett zárva minden érdekképviseletből, hiszen a döntéshozó szerv, a Mohosz országos választmánya fényévnyi távolságra került tőle. Az átalakulást, illetve annak törvényszerűségét a Legfőbb Ügyészség sem ismerte el, hiszen törvén yességi óvással élt ellene. De a Mohosz országos választmánya 1993tól törvénytelenül működik, s jelenlegi formájában nem akar a Magyar Köztársaság jogrendje, törvényei és szellemisége szerint működni. Ezt az alábbi tények támasztják alá: 1. A Legfőbb Ügyészség 1993 óta folyamatosan óvásokkal él a szervezet működése ellen; azóta gyakorlatilag minden, az országos választmány által hozott határozat ellen törvényességi óvással élt. 2. Tudomásom szerint az APEH és az ORFK jelenleg vizsgálatot f olytat a Mohosz ügyében. 3. A Mohosz országos választmánya folyamatosan megsérti a hatályos pénzügyi és számviteli törvényeket. 4. A feltehetően több százmilliós, esetleg milliárdos horgászvagyonról - például székházak, halastavak, horgásztanyák - a mai na pig nem készült hiteles vagyonnyilvántartás. 5. A Mohosz által működtetett gazdasági társaságok vagy igen nagy veszteséggel működnek, vagy csődbe mentek. Példa erre a Hokév Rt., amelynek vesztesége körülbelül 300 millió forint. A törvénytelen működést jelz i egyébként az is, hogy a július 24én megválasztott elnök, dr. Lovászy Csaba decemberben lemondott az elnökségéről. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a következők: hogyan fordulhat elő Magyarországon, hogy egy szervezet több mint öt éve törvényellenesen működik, ráadásul mindezt tudatosan teszi? Meddig tarthat a Mohosz törvényeken kívüli létezése? Mit tehet, illetve mit akar tenni az Igazságügyi Minisztérium annak érdekében, hogy máskor ilyen esetek ne fordulhassanak elő? Várom válaszát. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A képviselő úr kérdésére Hende Csaba igazságügyi minisztériumi politikai államtitkár úr válaszol. Államtitkár úr, önt illeti a szó. DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi ál lamtitkár : Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az alkotmány szerint az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, melyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jogról szóló törvény tartalmazza e jog gyakorlásának alapvető szabályait. Ennek értelmében a társadalmi szervezetek legfontosabb jellemzője az önkormányzatiság, melynek alapján az egyesület maga dönthet a működésével kapcsolatos összes ügyben. Az egyesület életéb e az állam csak kivételesen, a törvényben felhatalmazott szervek útján, az ott meghatározott esetekben és módon avatkozhat be. A társadalmi szervezetek jogszabálysértő működése esetén a jogszabályok
