Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Benedek Mihály (MSZP) - a gazdasági miniszterhez - "Mit kíván tenni a kormány, illetve a Gazdasági Minisztérium a hazai továbbfeldolgozott acéltermékek piacvédelme érdekében, különös tekintettel a borsodi térség gazdasági gondjaira és az acéliparban m... - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BENEDEK MIHÁLY (MSZP):
186 Mivel az interpelláló képviselő úr a vála szt nem fogadta el, megkérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Megállapítom, hogy az Országgyűlés 163 igen, 88 nem és 6 tartózkodás mellett a választ elfogadta. Kérném Fenyvesi Máté és Suchman Tamás úr gépének bekapcsolását. Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm eddigi együttműködésüket. Az ülés vezetését átadom Szili Katalin alelnök asszonynak. (Taps.) (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Ben edek Mihály (MSZP) - a gazdasági miniszterhez - "Mit kíván tenni a kormány, illetve a Gazdasági Minisztérium a hazai továbbfeldolgozott acéltermékek piacvédelme érdekében, különös tekintettel a borsodi térség gazdasági gondjaira és az acéliparban még mindi g meglévő munkahelyek megőrzésére?" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszöntöm tisztelt képviselőtársaimat. Folytatjuk az interpellációkat. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Benedek Mihály, a Magyar Szocialista Párt képviselője, interpellá ciót nyújtott be a gazdasági miniszterhez: "Mit kíván tenni a kormány, illetve a Gazdasági Minisztérium a hazai továbbfeldolgozott acéltermékek piacvédelme érdekében, különös tekintettel a borsodi térség gazdasági gondjaira és az acéliparban még mindig meg lévő munkahelyek megőrzésére?" címmel. Benedek Mihály képviselő urat illeti a szó. BENEDEK MIHÁLY (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Magyarországon az acélfelhasználás az 1992. évi mélypont után folyamat osan nő, és öt év alatt kb. 50 százalékkal lett több. Az acélfelhasználás növekedése '98ban is folytatódott. Ezzel párhuzamosan azonban az acéltermékek importja is folyamatosan nő, és '98ban olyan nagy mértékben növekedett, hogy már meghaladta a piacvéde lem előtti szintet. Az importnövekedés üteméből és a felhasználáson belüli arányának változásából arra a következtetésre lehet jutni, hogy a hazai felhasználás további növekedéséből a hazai acélipar nem vagy csak alig tud profitálni, ha rövid időn belül ne m történik hatásos állami intézkedés az import visszaszorítására. A belföldi gyártási kapacitásokat figyelembe véve a meleghengerléssel és hidegátalakítással előállított termékeknél, tehát az úgynevezett hosszú termékeknél különösen és indokolatlanul nagy nak tartom a felhasználáson belül az import arányát. Az egyes termékcsoportoknál ez eléri, sőt, meghaladja a 70 százalékot. Ebből az következik, hogy a növekedést importból fedezik, és a hazai termelők kiszorulnak a piacról. Ez különösen érzékelhető a CEFT Aországokkal szembeni importkorlátozás megszűnése óta, mivel ezekből az országokból több acélféleség behozatala rendkívüli mértékben növekszik. A hazai gyártók a belföldi igényt ki tudnák elégíteni, az importálók által folytatott tisztességtelen árverseny ben azonban rendszerint alulmaradnak, hiszen köztudott, hogy ezekben az országokban az állam támogatja az acélgyártást.
