Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Megengedheti-e magának az ország, hogy off-shore cégeken keresztül jelentős adóbevételtől essen el?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
179 Ismételten kérem a be nem kapcsolt gépek bekapcsolását, a képviselőtársaimat pedig arra kérem, hogy akinek nem működik a gépe, nyomja meg a mikrofont jelző gombot. Dr. Fenyvessy Zoltán (MIÉP) - a pénzügyminiszterhez - "Megengedhetie magának az ország, hogy offshore cégeken keresztül jelentős adóbevételtől e ssen el?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Dr. Fenyvessy Zoltán, a MIÉP képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: "Megengedhetie magának az ország, hogy offshore cégeken keresztül jelentős adóbevételtől essen el?" címmel. Dr. Fenyvessy Zoltán képviselő urat illeti a szó. DR. FENYVESSY ZOLTÁN (MIÉP) : Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Nem telik el úgy hónap, hogy ne kapnék hivatalos ügyvédi lapban elhelyezett felhívások útján tájékoztatást arról, hog y milyen módon kerülhetem ki legálisan a hazai adófizetést offshore cégek útján. Természetesen tudom, hogy másféle adómegtakarítást tanácsoló kiadványok is léteznek szép számmal, hozzám is el szoktak jutni, de azok legalább a nyereség olyan lefaragását ja vasolják - például állampapír vagy egyéb befektetések, költségesítések és a többi , amelyek a nyereség itthoni felhasználását javasolják, és lényegében nyomon követhető a pénz útja. Az offshore cégekkel azonban egészen más a helyzet. Hazánkban az 1997. j anuár 1jén hatályba lépett, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LI. törvény 4. §ának 28. pontja vezette be a "külföldön tevékenységet végző" fogalmát, amely gyakorlatilag a magyar offshore céget jelenti. Engedjenek meg az e cégek gya rapodását propagáló kiadványból néhány jellemző ismertetést - bárkinek rendelkezésére áll. A 12. oldalon azt mondja: "A könyvvezetési, auditálási kötelezettségek minimálisak, illetve számos esetben nem is léteznek." 21. oldal: "Egyes területeken semmilyen adatot nem regisztrálnak, azaz sem a tulajdonosok, sem az igazgatók nem kerülnek nyilvántartásba, ezért nem is hozzáférhetők, be sem kell azokat jelenti." Vagyis a tájékoztató ezeket a területeket is megemlíti név szerint; tehát egy magyarországi tulajdono sokkal létrehozott offshore cég tulajdonosairól a magyar hatóságok nem kapnak információt. Az offshore cégek hazai propagátora vállalja névleges tulajdonosok és névleges igazgatók biztosítását az érdeklődőnek. Az idő rövidsége miatt csak még egy idézetet engedjenek meg, amely a tájékoztatóban vastag betűkkel van kiemelve a 34. oldalon: "Amennyiben az offshore cég megfelelően lett bejegyezve, és névleges részvényeket és tisztségviselőket alkalmaznak, továbbá az offshore cég rendelkezik egy telephellyel a dómentes területen, és a céget onnan irányítják, úgy sem Magyarország, sem más ország vonatkozásában nem terheli adófizetési kötelezettség." A fentiek alapján kérdezem a tisztelt pénzügyminiszter urat, hogy vane a pénzügyi szakterületnek valamiféle felmér ése arra vonatkozóan, hogy hány ilyen offshore cég létezhet magyarországi tulajdonosokkal. E cégek évente körülbelül mennyi adótól és egyéb jövedelemtől fosztják meg a magyar államot? Amikor nap mint nap azt tapasztaljuk, hogy a bankárok, brókerek, szélhá mosok kezén mekkora összegek tűnnek el szőrénszálán, akkor lehete legalitást adni Magyarországon ilyen pénz- és személyeltüntető akcióknak, vagy esetleg készüle a kormányzat ez ellen tenni valamit? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a MIÉ P soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Az interpellációra Járai Zsigmond pénzügyminiszter úr válaszol. Megadom a szót.
