Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Dr. Kis Zoltán (SZDSZ) - az ifjúsági és sportminiszterhez - "Hogy áll a meccs a bajnokság szünetében?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DEUTSCH TAMÁS ifjúsági és sportminiszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
164 Tudom, hogy a minisztériumok nem a legjobb kezelői a sportcélú ingatlanoknak, és feltételezem, hogy ha ez egy kézbe kerül, az sem oldja meg a problémát, hisz a jövő az, hogy a sportegyesületek szponzorok bevonásával tudják ezt megfelelő szinten fenntartani. Különbségek vannak a sportcélú intézmények minősége, feladata és ellátási köre között is. Nagyon szeretném, ha ezt a barátságosnak induló mérkőzést a koalí ción belül úgy oldanák meg, hogy ennek sem az ingatlanok, sem pedig az azokat igénybe vevő sportolók nem látnák kárát. Ezért kérdezem a miniszter urat - feltételezve, hogy most szünet van, hiszen ebben az ügyben már három napja nem jelent meg tudósítás a m érkőzés állásáról , hogy a második félidőre milyen eredményben tudnak megállapodni. Vagy ez a mérkőzés az ön által is említett fair play szabályok szerint lesze lebonyolítva, mindnyájunk megelégedésére? (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.) ELNÖ K (dr. Wekler Ferenc) : Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter úr válaszol. DEUTSCH TAMÁS ifjúsági és sportminiszter : Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Kedves Képviselő Úr! Az ön által említett sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzete rendezett: ezek a spor tcélú ingatlanok a magyar állam tulajdonában vannak. A kérdés, amivel a kormány foglalkozni fog február végén, március elején, hogy ezeknek az állam tulajdonában lévő sportcélú ingatlanoknak ki legyen a vagyonkezelője. Gondolom, ön mint az elmúlt négy eszt endőben politikai államtitkári tisztséget betöltő személy, ismeretében van annak, hogy az államháztartásról szóló törvény alapján valamennyi, az állam tulajdonában lévő vagyontárgynak van vagyonkezelője. Mivel 1999. január 1jével létrejött egy új ágazati minisztérium, méghozzá az Ifjúsági és Sportminisztérium, így teljesen természetes, hogy bármely más ágazathoz hasonlóan, az állam tulajdonában lévő, az ágazati tevékenységhez kapcsolódó állami tulajdon vagyonkezelője ez a minisztérium legyen. Ennek egyrész t takarékossági okai vannak, hogy sokkal hatékonyabban, eredményesebben tudjuk kezelni ezeket az ingatlanokat, s éppen a sportcélú ingatlanok amúgy rendkívül rossz műszaki állapotának fejlesztése szempontjából van ennek indokoltsága. Hogy ez a gondolat elő ször nem a mi fejünkben merült fel, arra bizonyíték, hogy az önök kormánya 1998. február 4én hozott egy, ezzel a törekvéssel teljesen egy irányba mutató határozatot, amely a fővárosi, úgynevezett kiemelt egyesületek által használt, de állami tulajdonban l évő sportcélú ingatlanok közül valamennyinek a vagyonkezelését az akkori sporthatósághoz - nevén idézve: az OTSHhoz - kívánta helyezni. Azt, hogy bármely kormányzati előterjesztéssel kapcsolatban, annak készítése során szakmai vita van, én természetesnek tekintem. Tudom, hogy ellenzéki oldalról örömmel beszélnek koalíciós konfliktusról: koalíciós konfliktus politikai kérdésben lehet. Azt gondolom, hogy a közös munka soksok tárgyalást, előkészítést igényel, s amikor februárban a kormány elé terjesztjük ezt a javaslatot, addigra teljes szakmai egyetértést sikerül ebben a kérdésben kialakítani. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. (13.40) DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Ős zinte jó szándékkal és örömmel vettem, hogy várható majd a megegyezés, s azt a hivatkozást is, ami a korábbi egzisztálásunkra vonatkozik. Valóban volt egy ilyen kormányzati döntés, ott is volt mérkőzés, igaz, arról ekkora tudósítás, mint az önök meccséről, nem jelent meg. Megpróbáltuk ezt házon belül elintézni, úgy tűnt, hogy sikerült volna is, ha a szavazók bizalmát tarthattuk volna, de most önökön a feladat, hogy ezt megoldják.
