Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - Dr. Szabó Zoltán (MSZP) - a miniszterelnökhöz - "Felülbírálhat-e a rendőrség jogerős bírói végzést?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
155 földművelés ügyi és vidékfejlesztési miniszter úr ellenzéki pártvezérként szerzett babérjaira törni - tisztelettel megkérdezem: nem gondoljae, hogy az eset után az egyetlen civilizált eljárás az lenne, ha lemondana? (Derültség.) Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok pa dsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Pintér Sándor belügyminiszter urat illeti a szó. DR. PINTÉR SÁNDOR belügyminiszter : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Úgy érzem, hogy téves információkon alapul az azonnali kérdés. A téves információkat szeretném m ost kiegészíteni, és a valóságot a mi nézőpontunkból elmondani. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 1996 novemberében beadvánnyal fordult a Legfőbb Ügyészsé ghez, mivel azt tapasztalta, hogy Adolf Hitler “Mein Kampf” című művét Magyarországon terjesztik. A Legfőbb Ügyészség két intézkedést tett: egyszer megküldte az Országos Rendőrfőkapitányságnak kivizsgálásra, egyszer a sajtótörvény alapján polgári peres el járást kezdeményezett a Legfelsőbb Bíróságon, amely 1997. október 17én befejeződött, és közerkölcsöt sértő volta miatt a Legfelsőbb Bíróság elrendelte a könyv nyilvános közlésének a megtiltását. Viszont a rendőrség már 1996ban büntetőeljárást kezdeményez ett ebben az ügyben, és a büntetőeljárás keretében lefoglalta azokat a példányokat, amelyekről tudomást szerzett. Az eljárás két esztendeig tartott. Az eljárás kiterjedt a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének feljelentésében mind arra, hogy közöss ég elleni izgatás történte, mind pedig arra, hogy a szerzői jogokat sértettéke a könyv új kiadásával. Megállapítást nyert a korábbi bírói ítéletek alapján, amelyet a Csongrád Megyei Bíróság hozott "A nietzschei birodalom" Mónus Áron által történő kiadásá ra - és szeretném elmondani, hogy ismét Mónus Áron volt az, aki a “Mein Kampf”ot kiadta , amely alapján megállapítást nyert a bírósági ítéletre való hivatkozással, hogy magának a könyvnek a terjesztése nem bűncselekmény. (Az elnök a csengő megkocogtatásá val jelzi a felszólalási idő leteltét.) Ezzel jelen pillanatban a jogi társadalom egyetért, hiszen a Csongrád Megyei Bíróság ítéletén túl a XI. és a XXII. kerületi ügyészség hasonló történeti tényállású ügyben ugyanilyen megszüntető határozatot hozott. (Az elnök ismét csenget.) Kérem a kiegészítésem elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Viszontválaszra képviselő urat illeti a szó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Miniszter úr, a kiegészítését e lfogadom, a válaszát azonban - bár ez azonnali kérdés esetén nem szokás - nem. Úgy gondolom, hogy ha a nyilvánosság bevonása nélkül az esetnek következménye lett volna, akkor a magyar kormány elháríthatott volna egy nagyon kínos látszatot, azt tudniillik, hogy ilyen indoklás a magyar kormány tudtával és hallgatólagos jóváhagyásával történhetett meg. Miniszter úr, felsorolok néhány eseményt. Az 1999. évi költségvetés beterjesztésekor a kormány az életüktől és szabadságuktól jogtalanul megfosztottak kárpótlás a fedezetéül 3 milliárd forintot fogadtatott el, burkoltan azt üzenve ezzel, hogy egy emberélet 30 ezer forintot ér, ha az zsidóé volt. 1946 óta idén fordult elő első ízben, hogy a kormány hivatalos képviselője nem vett részt a gettó felszabadításának mege mlékezésén. Októberben a miniszterelnök úr a kívánatos egyensúly helyreállításáról beszélt a gazdasági és társadalmi életben, talán nem tudván, hogy - kínos párhuzam! - az 1938. évi XV. törvénycikk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) a gazdasági és társadalmi egyensúly hatályosabb biztosításáról szólt, és ez később első