Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - HEGYI GYULA (MSZP):
1460 Ilyen értelemben érdemesebb lenne lassan, kimérten, a tapasztalatokat folyamatosan ellenőrizve változtatni a sorkötelezettség jelenlegi formáin. Azt gondolom, ez nemcsak katonapolitikai, hanem társadalompolitikai kérdés is. Nagyon örülök mindazoknak a véleményeknek, amelyek a különböző pártok részéről elhangzottak, s amelyek a sorkötelezettség, a katonai szolgálat társadalompolitikai összefüggéseire világítottak rá. (Az elnöki széket dr. Wekler Ferenc, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Mégis - h a már Gyimesi képviselő úrhoz hasonlóan magam is voltam 11 hónapig katona, s feltehetően azonos, szerény katonatiszti rendfokozatunk van, továbbá felmenőink között voltak igazi katonatisztek is - hadd figyelmeztessek arra a szempontra, amely tulajdonképpen elhangzott a kormánypártok részéről is, lényegében helyesen, hogy a vegyes rendszernek is vannak előnyei. Akik foglalkoztak katonatörténelemmel, alappéldának szokták felhozni, hogy Franciaországban hosszú időn át valóban nemzeti funkciót teljesített a sor kötelezettségre épülő hadsereg, ugyanakkor azon belül a különösen nagy fegyelmet, kitartást igénylő feladatokra létezett az idegenlégió, amely a hadseregen belül egészen más szemléletet tükrözött. Természetesen ide nem kívánunk idegenlégiót behozni, de nyi lvánvaló, hogy a katonai szolgálatnak, a katonai feladatok teljesítésének vannak különösen nagy fegyelmet, hozzáértést, szakértelmet követelő részei. Helyes, ha ezekre szerződéses katonákat alkalmaznak, s helyes, ha ezeknek a speciális alakulatoknak a szám a folyamatosan növekszik, folyamatosan, úgy ahogy ezt az élet és a katonapolitikai realitások megkövetelik, nem gyorsabban és nem is lassabban. Ebben a tekintetben a politikus bölcsessége, ha figyel az eseményekre, a tapasztalatokra, és azokhoz igazítja a véleményét. Ami a társadalompolitikai összefüggéseket illeti: az egyik, ma SZDSZes képviselő édesapja - nemzetközi jogászprofesszor , amikor találkoztunk abban a helyzetben, hogy 18 éves előfelvételis kiskatona voltam, ő pedig jogászprofesszor, azt mondt a nekem, már csak azért is érdemes fenntartani a sorkötelezettséget, mert nagyon sok katona ott tanul meg fogat mosni. Ez, hála istennek, nem rám vonatkozott, de a polgári társadalmakban a hadseregnek kétségkívül volt civilizációs feladata is bizonyos érte lemben, olyan feladata, hogy a társadalom legkülönbözőbb rétegeiből származó fiatalok számára valamilyen módon társadalmi átlagot jelenített meg, s lehetőséget adott arra, hogy a különböző családokból származó fiatalok megismerjék egymást. Magam, ha már a katonaélmények kerültek szóba, 18 évesen találkoztam először uránbányászokkal, akik szintén katonák voltak, és bevallom, akkor tudtam meg, mi az, hogy uránbányász, mert addigi tanulmányaimból kimaradt ez a rész. Azt gondolom, társadalompolitikailag igenis nagyon fontos a hadseregnek az a szerepe, hogy itt a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből származó emberek legalább 6 vagy 9 hónapig együtt vannak, egymással sorsközösségben. Fodor Gábor, az egyik kezdeményező a mai Népszabadságban helyesen veti fel azt a kérdést, hogy tulajdonképpen a polgári szolgálatot, mivel díjazással, ellátással nem jár együtt, főleg a magasabb társadalmi osztályba tartozók engedhetik meg maguknak. Tisztelt Fodor Gábor képviselőtársam, a legnagyobb tisztelettel - ezt az érvet elfogadv a és komolyan véve : ha megfordítom ezt az érvet, abból viszont az következik - amit a nyugateurópai és az amerikai példa pontosan bizonyít , hogy akkor ki az, aki be fog vonulni szerződéses katonának? Általában, zömében, döntően a társadalom legalsó ka tegóriájába tartozó emberek, munkanélküliek, szegények, a szociális kirekesztés áldozatai, az Egyesült Államokban igen nagy részben a szegény etnikai kisebbséghez tartozók. Ilyen értelemben tehát a csak és kizárólag szerződéses katonaság sok tekintetben a szegények gettójává válik. Mindannyian tudjuk, hogy Magyarországon is van egy etnikai kisebbség, és ha azon gondolkodnánk, hogyan lehetne demokratikusabbá tenni a hadsereget, és például a cigány kérdésre hogyan lehetne választ adni, sok egyéb mellett példá ul nagyon is elképzelhetőnek tartanám - még akkor is, ha egyeseknek ez abszurd gondolatnak számít , ha a hadsereg célzottan és tudatosan
