Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KAPRONCZI MIHÁLY, a MIÉP képviselőcsoportja részéről:
1433 Végül, de nem utolsósorban, hölgyeim és uraim, kedves szabaddemokraták nézzenek a térképre, lapozzák fel a mai újságok első oldalát, és kérdezzék meg a polgároktól, hogy most min gondolkoznak. Azon gondolkoznake, hogy kelle általános hadkötelezettség vagy sorkatonai szolgálat, vagy azon gondolkoznak - különösen az idősebbek , hogy m i lesz az ország biztonságával? Köszönöm, és köszöntöm a katonákat, szükség van rájuk. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Kapronczi Mihálynak, a MIÉPképviselőcsoport nevében felszólalni kíván ó képviselő úrnak. Az ülés vezetését pedig átadom Szili alelnök asszonynak. (Taps.) (Az elnöki széket dr. Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) KAPRONCZI MIHÁLY , a MIÉP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Ház! SZDSZes képviselőtársaink akarata szerint a mai politikai vitanapunk lényegében nem arról szól, amilyen címet adtak neki, tudniillik nem arról vitatkozunk, hogy legyen sorozott katonaság vagy zsoldos hadsereg, hanem sokkal többről : arról, hogy képes lesze ennek az országnak, a mi hazánknak a lakossága szükség esetén megvédeni területi épségét és szabadságát, vagy pedig bízza ezt a sorskérdést egy nemzetközi szerződésre és 30 ezer zsoldosra, feladván azt a biztonságot, amit egy had ra fogható férfilakosság jelent. Valamennyiünk előtt ott a szomorú példa: mit jelentett az, amikor az első világháború után a sorozott katonaságot szélnek eresztették. A ma élők közül még sokan emlékeznek arra, hogyan özönlötték el hazánkat a Vörös Hadsere g katonáinak tömegei, közöttük a szomszédos országok katonáinak tízezrei, hadosztályok, hadtestek, hadseregek jöttek. Valóságos népvándorlás volt ez, dobtáras golyószórókkal. Sajnos, ezekben az országokban ma is teljes körű a hadkötelezettség, és percek al att ugyanolyan katonatömeget tudnak hadba állítani, mint tették azt a második világháború idején. A konvencionális fegyverekkel jól felszerelt agresszor ellen csak fegyelmezett, jól kiképzett, nagy létszámú hadsereggel lehet felvenni a harcot, természetese n a korszerű haditechnika segítségével. A vita indítványozói arra hivatkoznak, hogy a kiskatonák szabadságjogait korlátozzák. Ez igaz kilenc hónapon keresztül, de ezzel a rövid ideig tartó szabadságjogkorlátozással alkalmassá válnak lényegében egy életen keresztül 10 millió magyar állampolgár szabadságának és biztonságának védelmére. Hadköteles koruk végéig ugyanis megőrzik azt a tudást, amely ahhoz szükséges, hogy egy háborús konfliktus esetén a haza védelme mellett saját túlélési esélyüket is nagymértékb en biztosítsák. A magyar nép társadalmi ítélkezésében régebben az volt a gyakorlat, hogy csak a katonaviselt ember számított férfinak. Az elmúlt évszázad története bizonyítja, hogy 3040 év alatt mennyi változás történhet: háborúkat vesztenek vagy nyernek országok, katonai szövetségek alakulnak és szűnnek meg. A történelmi tanulságok alapján megállapíthatjuk, hogy bármilyen katonai konfliktus keletkezik, az országot elsősorban saját lakossága képes megvédeni. Úgy tapasztaltam, hogy a hazaszerető magyar fiat alok - ha nem is örömmel, de hazájukért, családjukért - továbbra is vállalják ezt az áldozatot, amit liberális képviselőtársaink szabadságjogkorlátozásnak neveznek. Ezek a fiatalok a magyar fiatalság döntő többségét jelentik, akik március 15én örömmel és büszkén tűzik ki a kokárdát, és nem szégyellik nemzeti színeinket. Biztos vagyok abban, hogy liberális gondolkodású képviselőtársaink a nemzeti színeink esetében egy véleményen vannak velünk. A kezdeményezők a médiákban arra hivatkoznak a forrongó Balkánn al közvetlenül határos, kéthetes csecsemő NATOtag országunkban, hogy például Franciaország most szünteti meg a teljes hadrafoghatóságot jelentő sorozott katonaságát. Igen, ötven év NATOtagság után, spanyol, német, svájci és olasz határokkal, önálló atomc sapásmérőerővel, modern hadiiparral és egy idegenlégióval, melynek harci értéke a legmagasabbak közé tartozik a világon, lehet gondolkodni ilyen megoldáson.
