Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. BODA ILONA, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
144 j avaslata, az üzemi tanácsokra nézve meghozott javaslata, hogy tudniillik köthessenek kollektív megállapodást. További súlyos problémája a benyújtott módosításnak, hogy ha eltekintünk ezektől a feszítő tartalmi problémáktól, hogy az az érdemi érdekegyezteté s mellőzésével született. Formális egyeztetés ugyan kezdődött, de még odáig sem jutott el, hogy a munkavállalók javaslatait legalább szakértői szinten megbeszéljék. Az ÉT plenáris ülésén a munkavállalói oldal azért nem vett részt a vitában, mert ilyen előz mények után nem kívánta a nevét adni ehhez a formális egyeztetéshez és ahhoz, hogy itt, a parlamentben azt lehessen mondani, hogy az Érdekegyeztető Tanács megtárgyalta ezt a javaslatot. Az eredménytelen érdekegyeztetés után a kormány elfogadta a tervezetet , és azt további, a korábbi tervezetben nem szereplő, a munkavállalókra, illetve a szakszervezetekre hátrányos javaslattal egészítette ki. Ilyen körülmények közö tt, azt gondolom, joggal mondhatom a Szocialista Párt képviselőcsoportja nevében, hogy ez a módosítás elfogadhatatlan. Már szinte hallom: semmilyen törvényt nem sért a kormány, amikor az érdekegyeztetés mellőzésével terjeszti be a törvénymódosítást. Erről nekem egy Deák Ferencanekdota jut eszembe. Deák egykor elment egy Zalai megyei kis faluba, és ott a notabilitásokkal beszélgetve egy idő után azt kérdezte, hogy szabade itt pipázni, mire az elöljáró azt válaszolta, hogy szabad, de tisztességes ember nem teszi. Tehát van lehetőség így beterjeszteni egy törvényt, de a munka világának alapvető szabályait ilyen módon megkerülve, az érdekegyeztetést átalakítani, azt gondoljuk, hogy nem tisztességes. Éppen ezen az alapon arra hívom fel a kormányt, hogy az Alkot mánybíróság döntéséből származó módosítás, valamint néhány technikai módosítás kivételével a beterjesztett módosításokat vonja vissza, illetve fogadja el a szocialista képviselőcsoport erre irányuló módosító javaslatait. Ugyanakkor a kormány haladéktalanul indítsa el a munka törvénykönyve átfogó módosításának folyamatát. Ha ez nem így történik, ellenkező esetben a Szocialista Párt nyilván minden törvényes alkotmányos eszközt meg fog ragadni annak érdekében, hogy az általunk elmondott feltételeket mellőző el fogadása a törvénymódosításnak megváltoztatásra, vagy ha úgy tetszik, megsemmisítésre kerüljön. Azt gondolom ugyanis, tisztelt képviselőtársak, hogy nemcsak retorikában, de konkrétan tartalmában is el kell indulnunk a szociális Európába vezető úton, és ez az út nem az az út, hacsak a kormánynak nem az a szlogenje, hogy megyünk előre a felszedett úton. Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Megadom a szót Boda Ilona képviselő asszonynak, aki a Független Kisgazdap árt képviselőcsoportja nevében szólal fel. DR. BODA ILONA , az FKGP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az FKGPfrakció megvizsgálta a munka törvénykönyve és a vele szoros összefüggésben álló törvények átfogó módosítására irányuló T/626. számú törvényjavaslatot. Úgy ítéljük meg, hogy a jelen törvényjavaslat általánosságban eleget tesz az Alkotmánybíróság 4/1998. számú határozatában foglaltaknak, illetve részben tesz eleget a kormányprogramban előírt, a munka világát érintő jogszabályok átfogó felülvizsgálatát célzó koncepciónak. (11.10) Az FKGP már most hangsúlyozza azon kritikai észrevételét, hogy a jogbiztonságot az szolgálná megfelelően, ha a munka törvénykönyve átfogó felülvizsgálatára olyképpen kerülne sor, hogy egyrész t figyelembe venné a jogalkotó az 1992. év óta, az az új Mt. hatálybalépése óta eltelt időszak jogalkalmazói tapasztalatát, továbbá az érdekképviseleti szervek e téren kialakult gyakorlatát. Ugyanakkor elválasztódna egymástól a munka törvénykönyve, a közal kalmazotti, a köztisztviselői törvény, azaz szorgalmazzuk más jogszabályok, például a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó
