Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1425 Ha egy tisztességesen nevelt ifjúságunk lesz, amely tisztességes nemzettudattal fo g rendelkezni, és át fogja érezni azt, hogy neki kötelessége, hogy kiképezzék, hogy adandó alkalommal meg tudja védeni a hazáját, akkor valóban elkezdhetünk gondolkozni azon, hogy nem kell sorozni, mert túl sok az önkéntes, nem is tudjuk az önkénteseinket kiképezni, mert 30 ezer embert tudunk egy évben kiképezni, és 50 ezer fiatal van a korosztályban, és annyian fognak jelentkezni, ha majd eljön ez az idő. De a propaganda, a hadseregellenesség nem erre mutat! Tehát tisztelt SZDSZes képviselők, az önkéntes séget törvénybe lehet iktatni, de az önkéntességet nem lehet kényszeríteni, azért hívják önkéntesnek, mert önként megy. Hogy menne önként akkor, amikor ilyen rémségeket terjesztenek, hogy micsoda helyzet van a hadseregen belül, hogy nem azért találták ki a hadseregben a menetgyakorlatot, meg a kúszást, meg a hasra fekvést, meg a céllövést, hogy ezzel kiképezzük arra, hogy esetleg egy veszélyhelyzetben helyt tudjon állni, legyen kondíciója, hanem csak azért, hogy megszívassák a fiatal katonát - ilyen szövege k hangzanak el egymás után, ezt mindenki tudja, ezt mindenki hallja. (10.30) Ennek következtében nagyon nagy fordulatot kell venni, és nagyon nagy igyekezetet kell kifejteni ennek az új magyar nemzeti kormánynak, hogy a helyére tegye a dolgot, s ha majd az óvodában elkezdik a nemzeti nevelést, akkor majd elkövetkezhet az az idő, amire vágyálom van, hogy majd önként jelentkeznek, és majd az önkéntesekkel tudják pótolni a sorozás miatt kieső katonákat, mert akkor tényleg nincs szükség sorozásra. Még szeretnék egykét dolgot mondani. Nem akarom ismételni az elhangzottakat, hogy a NATOban ez hogy néz ki, hiszen a NATOban a hadkötelezettség mindenütt működik, ezt már tisztáztuk, azonkívül pedig igen kis százalékban, összesen öt országban nincsen sorkötelezettsé g. Ebből az öt országból van olyan ország, ahol összesen 800 katona van, Luxemburgban, és csak díszelgésekre használják, ott nincs sorkötelezettség, aztán van egy olyan ország, ahol egyáltalán nincs hadsereg, de ott is van hadkötelezettség, csak ezzel a jo ggal nem él, mert nincs hadserege, tehát akkor nincs értelme, ez Izland. Azonkívül, ahol nincs hadkötelezettség, az Egyesült Államokat mondhatom vagy az Egyesült Királyságot, egyszerűbben kifejezve: Angliát, ott olyan hagyományok vannak, hogy száz éve van nemzeti gárda, amely pótolja - természetesen szükség esetén - azt a mennyiségű embert, amelyet mozgósítani lehet és kiképzett ember; vagy Angliában vannak a gárdaezredek, ahol apáról fiúra száll az, hogy egy angol katona kiképezteti magát, önkéntes, önként jelentkezik. Tehát ezek más kategóriába tartoznak. Itt sok szó esett a különféle gazdasági megközelítésekről is, erről is mondanék néhány szót, talán még van annyi időm - igen, van, hogyne volna! Végeredményben azt mondta az előterjesztő a beadott javasla t esetében, amikor vitattuk a honvédelmi bizottságban ezt a bizonyos nem jól sikerült című, de gyakorlatilag a sorkötelezettség eltörlését célzó beadványt, önálló képviselői indítványt, hogy ez mennyivel gazdaságosabb, olcsóbb, takarékosabb. Lehetséges, mo st jelen pillanatban annyit tudok, hogy hivatalos adataim szerint egy sorkatonának az egyéves költsége 200, azaz kétszázezer forint, egy szerződéses katona költsége 500 ezer forint egy évben, tehát két és félszerese, de ezért a pénzért nemigen kapnak szerz ődéses katonát, mert tudjuk a létszámot feltölteni most már elég régóta. A szerződéses katonák minőségében is lehet kifogásokat találni, de ebbe nem kívánok belemenni. Nagyon érdekes dolog az, hogy 1995ben megjelent egy cikk; Új Honvédelmi Szemle volt ann ak az újságnak a címe, ahol 1995ben, a 9. számban "Az önkéntes haderő felé" című tanulmány jelent meg, amelyet dr. Ács Tibor hadtörténész írt. Ebben részletezi, hogy az önkéntes haderő felé hogy lehet haladni, mik a feltételek, ezeket nem kívánom itt elmo ndani az idő rövidsége miatt. Utána megkérdezi az akkori politikusokat is, hogy mondják el, mi a véleményük erről. És akkor véletlenül - érdekes - ráakadok, hogy megkérdezik Mécs Imre képviselő urat, aki akkor éppen a honvédelmi bizottság elnöke volt, és m int illetékest kérdezték meg, aki pár héttel ezelőtt mondta el - 17én, azt hiszem, akkor volt a bizottsági ülésünk , hogy mennyivel gazdaságosabb a profi hadsereg, milyen
