Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - LÁNYI ZSOLT, az FKGP képviselőcsoportja részéről:
1423 Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A mai politikai vitanapnak, amelyet az SZDSZ k ezdeményezett, a címe: "A kötelező sorkatonai szolgálat fölváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATOcsatlakozása". Ezen vitanap kezdeményezésének az előzményéhez tartozik, hogy február 8án dr. Fodor Gábor és Mé cs Imre SZDSZes képviselőtársaim beadtak egy képviselői önálló indítványt. Annak az önálló indítványnak a címe így hangzik: "Az általános hadkötelezettség eltörlésének kezdeményezéséről". Kis idő eltelt, és gondolkoztam ezen, hogy az általános hadköteleze ttség eltörlése, amely a világon sehol nem működik, vajon most hirtelen hogy pattant ki szikraként, és némi gondolkozás után rájöttem, hogy itt egy kis - hogy úgy mondjam - félreértés van, mert valószínű, hogy tisztelt képviselőtársaim a sorkötelezettség e ltörlésére gondolnak ebben az esetben. Azért csodálom, hogy ezt a két fogalmat ilyen vidáman összekeverték, mert Mécs Imre képviselőtársam volt a honvédelmi bizottság elnöke négy évig (Derültség.) , ezt a minimális különbséget érzé kelhetni lehetett volna. Amikor a honvédelmi bizottság összejött ebben a témában, hogy ezt egyáltalán sorozatba vegyüke itt a parlamentben, fölhívtam erre a szíves figyelmet, tehát őt fölvilágosítottam, hogy itt egy kis baj van, mert el kell mondanom, hog y a sorkötelezettség eltörléséről vitatkozgathatunk, de a hadkötelezettség eltörlése olyan dolog, amelyik elég meglepő lenne, mert hiszen az országon kívül a világban mindenütt, még ott is, ahol a sorkötelezettség jelen pillanatban mint jogintézmény nem mű ködik, tehát az Egyesült Államokban, azért a kötelező hadkötelezettséget senki sem bántotta, ott is keményen érvényes, és bármelyik országot mondhatnám. (10.20) Miután ezt a kis félreértést tisztáztuk, és ennek következtében, mivel eleve rosszul indult az egész, természetesen a honvédelmi bizottság nagy arányban leszavazta, hogy ezt napirendre vegyük, mert ez így nem alkalmas arra, hogy egyáltalán foglalkozzon vele egy komoly parlament; márpedig a magyar parlamentet én komoly parlamentnek tartom. És akkor á talakult a cím, és most már önkéntes is van benne, meg sorköteles is, és most elfelejtődött az előző. (Derültség a Fidesz padsoraiban.) Ezt csak elöljáróban mondtam el azért, mert nagyon érdekes, hogy a magyar történelemben a minap ünnepeltük a magyar honv édség megalakulásának 151. évfordulóját. A 150 évből körülbelül erős egy év volt, amikor is nem volt sorköteles hadsereg Magyarországon. Volt '48ban, májustól körülbelül augusztusig, ez egy pár hónap, és utána pedig a Károlyikormány, amikor - mindenki el őtt ismeretes - szállóige volt a "nem akarok katonát látni", ez a Károlyiféle liberális kormányzat, amelyik azt mondta, hogy ez nem jó, tehát a hadkötelezettséget megszüntetem. Ez tartott egy évig, mert utána rögtön vissza kellett állítani. Úgyhogy magyar ul: a magyar hadsereg történetében, ha a történelmet nézem, és csak az újkori történelmet, mert nem megyek vissza Árpád apánkig, akkor is azt kell hogy mondjam, minimálisan kicsi az az idő, amikor egyáltalán nem sorköteles hadsereggel működtette a seregét Magyarország, bármely formájában. A mi hadkötelezettségünket és azon belül a sorkötelezettséget három dolog szabályozza. Ami a legfontosabb, az az alkotmány. Az alkotmányban egyértelműen le van rögzítve a hadkötelezettség pontos meghatározása, hogy minden magyar állampolgárnak kötelessége a haza védelme, meg kell védeni a társadalmat, az embereket, az anyákat, a gyerekeket s a többi - nem akarom most itt lírai hangra venni ezt a dolgot. A másik pedig a CX. törvény, amelyik '93ban született, amely a hadköte lezettséget rögzíti, és majd 1996ban a XLIV. törvény, amelyik a szolgálati viszonyról szól. Itt kell megjegyezzem, hogy azt hiszem, a világon a legliberálisabb törvény, amely bizony nagyban elősegítette... - előttem szóló Juhász képviselőtársam az úgyneve zett iciripiciriről beszélt, ez az iciripiciri most már többet tett a honvédség hadrafoghatóságában és védelmi képességében, mint az a nem iciripiciri, az első, második, harmadik, negyedik, amelyik lezüllesztette a hadsereget (Taps a kormánypárti padsor okban.) , elvette a parancsnoki jogkört (Kuncze Gábor, nevetve: Félreérted, mi?!) , civillé tette
