Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GYURICZA BÉLA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1416 ugyanakkor az önkéntes katonai szolgálatot, a társadalmilag elvárt megfelelő jövedelmi szint, illetmény és szociális ju ttatások biztosításával. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az ország védelme, a honvédséggel szemben támasztott társadalmi igények és törvényi kötelezettségek indokolják a kötelező sorkatonai szolgálat fenntartását, ugyanis az Országgyűlés által me ghatározott békelétszámú és fegyverzetű, keretrendszerű reguláris haderőt az ország veszélyeztetettségi helyzetében háborús létszámra ki kell egészíteni, ami csak megfelelő számú és kiképzett tartalékos állomány megléte esetén biztosítható. Mindezek alapjá n a kötelező sorkatonai szolgálat felváltását önkéntes és hivatásos katonák által teljesített szolgálattal ma még nem tartom időszerűnek. A kormány nem zárkózik el ennek vizsgálatától, azonban azt is tudja, hogy az ország biztonsága szempontjából meghatáro zó az a tény, hogy a jelenleg működő, sorozáson alapuló reguláris haderőrendszert csak akkor válthatja fel egy új, akár a célul kitűzött önkéntes haderőrendszer, ha annak minden feltételét biztosítják. Ehhez az új rendszerhez az út a Magyar Köztársaság biz tonság- és védelempolitikai alapelveiben is célkitűzésként szereplő vegyes rendszerű haderő kialakításán keresztül vezet. Ez utóbbinak a megvalósítása hosszú éveket vesz igénybe. Az elmondottak alapján a kormány nevében ismételten szeretném kihangsúlyozni, hogy a sorkatonai szolgálat 2002ig történő megszüntetésének feltételei az ország biztonságának veszélyeztetése nélkül nem biztosíthatók. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, ne feledjék a több, mint 150 évvel ezelőtt elmondottakat: "A haza minden előtt." K öszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor az ajánlás alapján 2020 perces időkeretben. Megadom a szót Gyuricza Bélának, a Fideszképviselőcsoport nevében felszólalni kívánó képviselő úrnak. (9.40) DR. GYURICZA BÉLA , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A miniszter úr expozéját meghallgatva bevezető hozzászólá somban a FideszMagyar Polgári Párt és a Polgári Szövetség részéről négy kérdéssel szeretnék foglalkozni. Először rövid történelmi áttekintést, másodszor - kapcsolódva miniszter úr expozéjához - nemzetközi tapasztalati összevetést, harmadrészt egy általáno s követelményi rendszert, végül negyedszer egy jövőképet szeretnék felvázolni, amely következtében hazánk 201015 tájékára az európai térségben, de reménykedjünk, hogy globálisan is olyan helyzetbe kerülhet, hogy a fegyveres erők helyzetét - ezen belül a k atonai szolgálat teljesítésével kapcsolatos dolgokat - újragondolva megvalósíthat egy, a mainál hatékonyabb, hosszú távon összességében gazdaságosabb, az európai politikai, biztonságpolitikai, védelempolitikai célkitűzéseket jól meghatározó tevékenységet. A történelmi áttekintés során szeretném nagyon röviden tisztelt képviselőtársaim előtt elmondani, hogy a téma nem új a magyar társadalomban. Ezzel a témával gyakorlatilag 1994től - amióta országgyűlési képviselő vagyok - a honvédelmi bizottságon kívül szá mos más bizottságban, így a külügyi, az oktatási, a gazdasági és egyéb más bizottságokban is foglalkoztunk. Mi volt az alapvető történelmi tapasztalat lényege? Az első és legfontosabb: el kell dönteni, hogy KözépEurópában, a Kárpátmedencében, a Magyar Kö ztársaság területén mikor térjünk át a hivatásos haderő alkalmazására. Ez egy meghatározott történelmi körülmény és pillanat eredménye lehet, amelyben meghatározó jelentősége van annak, hogy a Magyar Köztársaságnak milyen a geostratégiai helyzete az adott történelmi időszakban. A történelmi visszatekintés során el kell mondani - tisztelt képviselőtársaim visszaemlékezhetnek rá , 1994től a 88/95. számú országgyűlési határozattervezet megszületéséig politikai konszenzusban hat politikai párt azt vitatta, ho gy milyen körülmények között alakuljon a magyar védelempolitika. Ebből sajnos csak a Magyar Honvédségre
