Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
1414 tapasztalatok alapján eredményesen biztosítják a sorkatonák felkészítését a különböző szakbeosztások ellátására, illetve a későbbi tartalékos beosztásokra. Nem szabad megfeledkeznünk egy másik fontos tényezőről sem, nev ezetesen arról, hogy az ország védelméhez szükséges haderő kétharmadának felállítása ma még tartalékosok mozgósításával valósul meg, amelyhez a megfelelő számú kiképzett állományt éppen a sorkatonai szolgálat biztosítja. A sorkatonai szolgálat nélküli, önk éntes haderő azonban ugyanígy önkéntes tartalékosokat is igényel, hiszen a tényleges szolgálatból kiváltak létszáma nem fedezi a hadsereg mozgósítási szükségletét. A tartalékos szolgálatot anyagi és más előnyökért vállaló önkéntesek juttatásai, kiképzési é s folyamatos továbbképzési költségei egyáltalán nem jelentéktelenek. A sorkatonai szolgálat eltörlésének az egyik legfőbb veszélye abban rejlik, hogy nincs garancia arra, hogy az állampolgárok megfelelő létszámban vállalnának önkéntes katonai szolgálatot, tisztelt Országgyűlés. Ez utóbbi csak úgy érhető el, ha a munkaerőpiacon versenyképes helyzet jön létre a szerződéses és a hivatásos állomány számára. Ettől még nagyon messze vagyunk! Az önkéntes katonai szolgálat ugyanis csak akkor jelenthet vonzó alterna tívát az állampolgárok számára, ha ajánlatai a bérezés, a juttatások, a munkakörülmények terén versenyképesek a polgári szféra ajánlataival - nem a versenyszféra, hanem csak a polgári szféra ajánlataival. A sorkatonai szolgálat megszüntetése feltételezi, h ogy a társadalom és a hadsereg olyan motivációs rendszert képes működtetni, ahol a katonai szolgálatra jelentkezőknek megéri annak vállalása. Csak így érhető el, hogy a katonai szolgálat nem kényszerű teher, hanem megélhetési forrás az azt választó állampo lgárok számára. A sorkatonai szolgálat eltörlésének másik veszélye abban rejlik, hogy a hadseregből kiváló hivatásos és szerződéses állománnyal nem képződik megfelelő létszámú tartalékos állomány. Márpedig a Magyar Honvédség csak úgy képes védelmi feladata inak végrehajtására, ha rendelkezésre áll a megfelelő létszámú és kiképzett tartalékos állomány. A sorkatonai szolgálat eltörlése a hivatásos és szerződéses állomány biztosítása mellett az önkéntes tartalékos katonai szolgálat bevezetését is feltételezi, a mi a fentiekben felvetett problémákat csak erősíti. A sorkatonai szolgálat eltörlése tehát csak a magyar hadsereg hadrafoghatóságát, alkalmazhatósági készségét messzemenően figyelembe vevő feltételek megléte esetén valósítható meg. A jelenlegi elgondolások szerint a szerződéses állomány létszámát évente mintegy ezer fővel tervezzük növelni. (9.30) Így a szükséges létszám elérése mintegy 1015 év alatt realizálható, amennyiben más feltételek is biztosítottak. A fentiekben vázoltak végrehajtása során figyelem be kell venni, hogy a döntést követő időszakban úgynevezett vegyes állományú hadsereg működtetése szükséges, tehát egyidejűleg szerződéses, illetve sorállományú katonák is részt vesznek a hadsereg működtetésében. Tisztelt Országgyűlés! Az ország haderejéne k béke- és háborús nagyságrendje a haderőfejlesztés egyik kulcskérdése. A haderő nagyságrendjének meghatározása minden ország politikai, gazdasági és katonai életében a legvitatottabb problémakörök egyike. Ebben a kérdéskörben élesen ütköznek a bel- és kül politikai orientációk ellentmondásai, de a pénzügyigazdasági érdekek, valamint a hadsereg sajátos érdekei is. A haderőfejlesztés és fenntartás legfontosabb makroszintű keretét a GDPből a honvédelemre biztosított rész határozza meg. A társadalmi összterm ék védelemre fordított aránya az ország védelempolitikai orientációját is tükrözi. A szakértők az ország biztonsága szempontjából a következő arányokat tartják meghatározónak: alapvetően ha a külső garanciákra alapozza egy ország a védelmét, akkor a GDP vé delemre fordított aránya nem haladja meg az 1,51,6 százalékát. Ha külső garanciákra és megfelelő saját fegyveres erőre alapozza a védelmét, a GDP védelemre fordított aránya ebben az esetben 1,53
