Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 24 (58. szám) - Az ülésnap megnyitása - "A kötelező sorkatonai szolgálat felváltása önkéntes és hivatásos hadsereggel és Magyarország NATO-csatlakozása" című politikai vita - DR. SZABÓ JÁNOS honvédelmi miniszter:
1412 hadsereg létrehozására, tehát az átmenet időszakát élik, és vannak olyan országok, amelyek ragaszkodnak a bevált, tradicionális haderőszervezési koncepcióhoz. Az önkéntes vagy sorozott haderővel kapcsolatos területen az egyes NATOtagállamok hadseregeire napjainkban az alábbi ismérvek jellemzők: Általános érvényességgel bír, hogy valamennyi haderővel rendelkező NATO országban az állampolgárok alkotmányos kötelessége az általános hadkötelezettség, kivételt képez Izland , amely nem rendelkezik hadsereggel. Önkéntes haderővel, más szóhasználattal professzionális hivatásos hadsereggel 6 NATO tagország rendelkezik: az Egyesült Államok, Kanada, NagyBritannia, Hollandia, Belgium és Luxemburg. A keretrendszerű haderő valamilye n nemzeti sajátosságokat messzemenően figyelembe vevő változata létezik a további 12, közöttük az újólag csatlakozó három NATOországban. A sorkatonai szolgálat különböző feltételek mellett 4től 24 hónapig terjed. A legrövidebb sorkatonai szolgálat - 4 hó nap - Dániában van, a leghosszabb a 24 hónapos sorkatonai szolgálat lehetősége. A 12 tagállamból háromban, Franciaországban, Németországban és Olaszországban 10 hónap; 4 tagállamban, Norvégiában, Spanyolországban, Csehországban és Lengyelországban pedig 12 hónapig terjedő sorkatonai szolgálat van érvényben. Az átlagnak tekinthető 12 hónapos sorkatonai szolgálatnál többet csak Törökországban - 18 hónap - és Görögországban - 19 hónap - kell letölteniük a sorkötelezetteknek. A NATO ezen tagállamai közül Portug ália és Görögország a haditengerészetnél és a légierőnél hosszabb időtartamú sorkatonai szolgálatra tart igényt, míg Németország és Franciaország lehetővé teszi, hogy a sorkatonai szolgálatot teljesítő hosszabbítást kérhessen. Megállapítható, hogy a Magyar Köztársaság hadköteles állampolgárainak 9 hónapig terjedő sorkatonai szolgálati kötelezettsége a tagországok átlaga alatt marad. Ugyanakkor a hazánkkal szomszédos államokban 7től 18 hónapig kell sorkatonai szolgálatot teljesíteni. Tehát ennek alapján az állampolgárok alkotmányos jogaival kapcsolatosan kijelenthető, hogy a modern országokban, mind az európai, mind az északamerikai kontinens országaiban, így a hazánkkal szomszédos államokban, valamint a NATOtagországokban is az általános hadkötelezettség nem került eltörlésre. Ezekben az országokban a sorkatonai szolgálati idő 6 és 18 hónap között van. Hat hónapos sorkatonai szolgálati idő egyedül Finnországban van, ugyanakkor néhány államban, így az Amerikai Egyesült Államokban, NagyBritanniában, Kanadáb an, Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban is hosszú előkészítési folyamatot követően az általános hadkötelezettség fenntartása mellett tértek át, illetve a mostani időszakban térnek át a hivatásos és szerződéses állománnyal feltöltött békeidőszaki p rofesszionális haderőre, azaz a kötelező sorkatonai szolgálat eltörlésére. A Magyar Köztársaság kormányának programja nem irányozza elő a hadkötelezettség megszüntetését, azonban a kormányzati ciklus végéig a 6 hónapos sorkatonai szolgálat bevezetését tűzi ki célul, a sorkatonai, valamint a tartalékos kiképzési és felkészítési rendszer felülvizsgálatával egyidejűleg. A kormány programja összhangban áll a Magyar Honvédség hosszú, valamint középtávú átalakításának irányairól és létszámáról szóló 88/1995. szám ú, VII. hó 6án hozott országgyűlési határozattal, amely hosszú távon 2005ig irányozza elő a reguláris rendszer átalakítását az egyes önkéntes és sorozott haderőrendszerre. Ez a feladat az önkéntes állomány arányának növelésén túl a sorkötelezettség fennt artása nélkül nem valósítható meg. Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Köztársaság NATO csatlakozását követően annyiban változott meg biztonsági helyzetünk, hogy egy szövetségi rendszer részeként számíthatunk annak biztonsági garanciáira, az ország fegyveres v édelme azonban alapvetően továbbra is a magyar fegyveres erők feladata. (9.20) A Magyar Köztársaság biztonsági és védelempolitikájának alapelveiről szóló 94/1998. számú, XII. 29én meghozott országgyűlési határozata alapján a Magyar Köztársaság fegyveres e rőinek szervezeti és hadrendi struktúráját, létszámát, belső állományarányait, fegyverzetét és felszerelését a várható, reális veszélytényezőknek, az ország védelmi szükségleteinek, a szövetségben vállalt
