Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. február 9 (47. szám) - A munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról szóló 1997. évi ... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. NAGY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
141 Tisztelt Képviselőtársaim! Többen felvetették, hogy az üzemi tanác sok jogköre később került be, egyeztetés nélkül. Szeretném megkérdezni a parlamentet, hogy nem tisztességesebb módszere az, hogy egy valóban nem teljesen egyeztetett rendelkezést a kormány betesz, és a vitát tulajdonképpen fent hagyja - hiszen a minisztér ium megkereste a szakszervezeteket ez ügyben, akik nem válaszoltak e kérdésre , mint az, ami 1995ben történt, hogy hasonló jellegű módosítást a kormány nem tett be a munka törvénykönyvének módosításába, hanem képviselői csatlakozó módosító indítvánnyal v itte véghez. Úgy gondolom, hogy a becsületes, őszinte és tisztességes magatartás az, amit ma a kormány tett ezzel. (Az elnöki széket Gyimóthy Géza, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Tisztelt Ház! 1997ben a Fidesz az elő terjesztett munka törvénykönyvet megszavazta; megszavazta benne a szakszervezeti jogok kiterjesztését, a szakszervezeti jogbiztonságot, mert úgy érezte, hogy egy modern demokratikus államban ez létszükséglet, és ez harmonizál az európai uniós jogalkotással . De fölvetettük már akkor is az üzemi tanácsok kollektívszerződéskötési lehetőségét, amit válaszra sem méltatott az akkori kormánykoalíció. Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor, mint említettem, szakszervezeteink nem képes ek átfogóan dolgozóik védelmére, a munkavállalók érdekvédelmére, mindenféleképpen kell egy olyan demokratikus lehetőséget találni, ahol a dolgozók által választott és a dolgozók által megbízott személyek a vezetéssel szót értsenek. Biztató és megnyugtató s zámunkra a minisztériumnak az az állásfoglalása, hogy 2000ben egy teljesen új munkahelyi szabályozás fog készülni, beleértve a munkatörvénykönyv átfogó reformját is, amelyet, gondolom, úgy természetes, hogy részletről részletre, társadalmi vitában fognak kiérlelni a törvényjavaslat elkészítői. Ezzel a kormány tulajdonképpen az összes aggodalmat meg fogja oldani, de azt hiszem, hogy ma nem lehet összetéveszteni az ellenzéki és a szakszervezeti érdekeket a 3,6 millió magyar munkavállaló érdekeivel, és úgy go ndolom, hogy ezért a Ház a munkatörvénykönyvet egységesen támogatni fogja. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Nagy Sándor képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja nevében felszólalni kívánó képviselőnek. DR. NAGY SÁNDOR , az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Jelentős kérdéskörrel foglalkozik a Magyar Országgyűlés, hiszen a munka törvénykönyve a köztisztviselők, a közalkalmazottak jogállásáról, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati viszonyáról, az ügyészségi szolgálati viszonyról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények szinte teljeskörűen átfogják a bérből és fizetésből élők, az alkalmazottak vagy máské nt tekintve a versenyszférában, illetve a közszférában dolgozók munkavégzésével és annak javadalmazásával összefüggő legalapvetőbb szabályokat, a munkahelyhez és a munkavégzéshez kötődő munkáltatói és munkavállalói felelősségi viszonyokat, azaz röviden fog almazva: a munka világának legfontosabb szabályait. Ezért minden esetben jelentős felelősséget visel a kormány, amikor törvénymódosításokat kezdeményez ebben a körben, illetve maga az Országgyűlés, amikor dönt egyes szabályok módosításáról vagy éppen új sz abályok megfogalmazásáról. A jelenlegi módosítás közvetlen kiindulópontja - ahogy azt az államtitkár úr is elmondta, és eddig a hozzászólók is hivatkoztak rá - az Alkotmánybíróság egy határozata, amely a munkaviszony, illetve a közalkalmazotti jogviszony j ogellenes, munkáltató általi megszüntetése esetén a munkavállaló eredeti munkakörébe történő visszahelyezésének bírósági mérlegelésével kapcsolatos. Másfelől kétségtelen tény, a javaslatban megjelennek technikainak minősíthető, egyéb jogszabályok változásá val összefüggő, illetve a munka törvénykönyvének változása miatt más jogszabályokban - például a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben - szükségessé váló módosítások.
