Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - A Magyar Köztársaság kormánya és Románia kormánya közötti együttműködésről a katonai szállítások területén, Félixfürdőn, 1997. december 20-án aláírt megállapodás megerősítéséről és kihirdetéséről szóló törvényjavaslat határozathozatala - Az Európa Tanács nemzeti kisebbségek védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február 1-jén kelt keretegyezményének kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CSAPODY MIKLÓS, a külügyi bizottság előadója:
1351 Az Országgyűlés '95ben a 81es országgyűlési határozatával erősítette meg az ET Strasbourgban, '95. február 1jén létrehozott keretegyezményét. Az Országgyűlés határozatában felhatalmazta a kormányt, hogy a megerősítésről szóló okiratot az ET főtitkáránál letétbe helyezze. Erre '95. szeptember 25én került sor. Ahhoz, hogy a Magyar Köztársaság vonatkozásában nemzetközi jogi értelemben a '98. február 1jén hatályba lépett keretegyezmény rendelkezései a magyar jogrendszer részévé váljanak, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló '82. évi 21. törvényerejű rendel et bekezdése alapján törvénnyel kell kihirdetni. Tekintettel arra, hogy az Országgyűlés által már megerősített nemzetközi egyezmény kihirdetéséről van szó, és hogy a keretegyezmény '98. február 1jén életbe lépett, a kormány indítványozta a törvényjavaslat kivételes és sürgős eljárásban történő tárgyalását. Hadd jegyezzem meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy '99 első felében lesz esedékes a kisebbségvédelmi keretegyezmény végrehajtása ellenőrzésének gyakorlati megkezdése. A keretegyezmény alapján az Európa Tanács miniszteri bizottsága létrehozott már egy szakértői bizottságot, amelynek feladata, hogy a miniszteri bizottság által elfogadott útmutató és az országjelentések alapján ajánlásokat dolgozzon ki az egyes tagállamok vonatkozásában. Ez az ellenőrző mec hanizmus ugyanannyira figyelemre méltó, mint maga a kisebbségi keretegyezmény, és egy fontos lépést, talán meghatározó lépést jelenthet egy modern európai kisebbségvédelmi rendszer kialakulásának az irányába. A keretegyezmény alapján előírt első országjele ntést az igazságügyi miniszter előterjesztésében a kormány '99. február 4én elfogadta. A kormány nevében kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Köszönöm, államtitkár úr. Megadom a szót Csapody Miklós úrnak, a külügyi bizottság előadójának. DR. CSAPODY MIKLÓS , a külügyi bizottság előadója : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyez ményét a Magyar Országgyűlés már megerősítette. Az egyezmény '95 februárjában kelt Strasbourgban, a mi parlamentünk pedig már ugyanezen év júliusában országgyűlési határozattal erősítette meg, az okiratot pedig szeptemberben helyeztük letétbe. A keretegyez mény ennek folytán tehát az előírt idő leteltével, három évvel megszületése után, már 1998. február 1je óta hatályban van a Magyar Köztársaságban. (19.10) Ahhoz azonban, hogy tartalma teljes egészében belső jogrendünk részévé válhasson, az egyezményt a Ma gyar Országgyűlésnek törvénnyel is ki kell hirdetnie. A külügyi bizottság március 16ai ülésén ezért az idevonatkozó törvényjavaslatot megtárgyalta és annak elfogadását egyhangúlag támogatta. Fentiek bejelentésével a külügyi bizottság előadója eleget is te tt feladatának. Ez a nemzetközi dokumentum azonban fontosabb annál, hogysem beérhetném a támogatás puszta közlésével s elmennék annak tartalma mellett. Ez a keretegyezmény ugyanis, bár nem beszél a kisebbségek kollektív jogairól, kimondja azt is, hogy a ne mzeti kisebbségekhez tartozók jogaikat és szabadságaikat egyénileg, valamint másokkal közösségben gyakorolhatják, a működő európai gyakorlatnak megfelelően - tehetem hozzá , teljes összhangban a február végi magyarmagyar csúcstalálkozó közös közleményébe n foglaltakkal. Hangsúlyos cikkelye az egyezménynek az a kötelezettségvállalás is, mely szerint az aláíró felek támogatják a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára kultúrájuk megőrzését és fejlesztését, úgyszintén identitásuk - nevezetesen vallás uk, nyelvük, hagyományuk és kulturális örökségük - megőrzésének feltételeit, s hogy hatékony intézkedéseket hoznak kiváltképp az oktatás, a kultúra és a tömegkommunikáció területén; de az is fontos cikkely, mely szerint a felek
