Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Font Sándor (MDF) - a miniszterelnökhöz - "Hazudott-e az MSZP-SZDSZ-kormányzat a Postabank-ügyben, avagy mégis igaza volt V. Lajosnénak?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár:
1305 Az eset azonban egy általánosságra vonatkozó kérdé st vet fel: mennyiben van kiszolgáltatva az állampolgár a mindenkori kormányzatnak? Törvényileg szabályozhatóe, hogy a kormány ne hazudjon, vagy a hazugság elkerülésére a kormányra vonatkozó korlátozás mindösszesen annak a kormánynak az erkölcsösségétől, lelkiismeretességétől függ? Kérdezem a kormányt: felkészülteke arra, hogy szembenézzenek a kormányzás során felmerült problémákkal, és a gondokat őszintén a közvélemény elé tárják, vagy pedig a hírkibocsátás minden eszközét megragadva hazugságokkal leplez ik a tényt, ahogy azt már megismertük a leváltott MSZPSZDSZkormánytól? Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminisztériumi államtitkár úrnak. (Dr. Pető Iván: Misi, mesélj a Lakitelek Alap ítványról!) VARGA MIHÁLY pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Azt hiszem, azt ma már senki nem vonja kétségbe, hogy Magyarország egy demokratikus jogállam, ahol működne k azok az ellenőrzési mechanizmusok, a nyilvánosság, a független intézmények, amelyek által, ha valaki vissza kíván élni az információ monopóliumával, ezt csak időlegesen tudja érvényesíteni. Azt gondolom, a Postabank esetében is ugyanez történt, valóban, az előző kormány talán nem pontosan és nem minden információt bocsátott a köz rendelkezésére ahhoz, hogy mindenki valós képet kapjon a bank helyzetéről. Engedjék meg, hogy néhány tényt idézzek az előző időszak Postabankot érintő kormányzati döntéseiből. Az előző kormány a '97es februármárciusi pánik után egy kormányhatározatban a Postabank és Takarékpénztár Rt. helyzetének rendezéséről négy típusú intézkedést hozott: egyrészt garanciavállalás a nagyobb tulajdonosok viszontgaranciája mellett 12 milliárd fo rint értékben, alárendelt kölcsöntőke juttatása 7 milliárd forint értékben - erre később nem került sor , tőkeemelés 7,1 milliárd forint értékben - ebből az állami tulajdonú cégek része 4,7 milliárd forint volt , valamint a Magyar Nemzeti Bank felkérése a lehetséges kedvezmények megadására. A bank helyzetének javítása érdekében az ÁPV Rt. 1997 júliusában portfoliócserét hajtott végre 10,7 milliárd forint értékben. Ennek eredményeként egymilliárd forint korábban megképzett céltartalék került felszabadításr a, további egykét milliárd forint céltartalék megképzése pedig szükségtelenné vált. A Dunaholdinggal szembeni követelés kamatozó eszközzé történő átalakítása során a bank mérlegébe került 900 millió forint összegű kárpótlási jegy, mellyel a bank az ÁPV Rt .től megvásárolta a Dominancia Rt.t. Ezen ügylet során a bank 900 millió forintos eredménytranszfert kapott, mivel a cég értéke 1,8 milliárd forint volt. Az előző kormány 1046/1998. számú határozata, majd ennek alapján 1057/1998. számú határozata a Posta bank Rt. 1997es veszteségének és általában a Postabank Rt. helyzetének rendezése érdekében állami részvétellel történő alaptőkeemelésről határozott. Ennek keretében a május 12ei közgyűlés határozata alapján a Postabank Rt. 20 milliárd forint névértékű r észvényjegyzést fogadott el 140 százalékos árfolyamon, vagyis összesen 28 milliárd forint tőkéhez jutott. Ezzel a bank alaptőkéje 43,5 milliárd forintra emelkedett, de az alaptőke végleges összege a cégbírósági eljárás lezárása után 42 milliárd forintra vá ltozott. Ezt a folyamatot zárta le 1998. augusztus 7én az új kormány döntése: az összehívott közgyűlés, új igazgatóság megválasztása. Azt gondolom tehát, az új kormány minden tekintetben törekedett arra, hogy mind a mostani, mind a korábbi helyzet tekinte tében a nyilvánosság számára rendelkezésre álljanak a megfelelő információk.
