Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Kósáné dr. Kovács Magda (MSZP) - a szociális és családügyi miniszterhez - "Kik veszítettek és mennyit?" címmel - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter:
1291 3. Tudjae, hogy a felsorolt inaktív családok megélhetésében milyen forrást jelent a most leértékelődött családi pótlék? Azt pedig nem kérdésként és különösen nem számonkérésként, csak saját lelkiismeretem okán fűzöm hozzá, hogy az inaktív családok meghatározó része az északkeleti, keleti térségben él, otthonukat most mosta vagy mossa e l a víz, és az újrakezdéshez minden fillérre égető szükségük volna, azokra a forintokra is, amelyeket a családi pótlékból elveszítettek. 4. Munkatársai közül kiszámoltae valaki, hogy hány vesztes inaktív családfő van az országban, aki egy vagy több eltart ottért felel? Tudjae, hogy mennyi a részben vesztesek száma, akik az adókedvezménynek csak egy részét tudják igénybe venni? 5. Tisztában vane azzal, hogy az alkalmazotti kedvezmény csökkentése vesztessé tette azokat a családokat is, akik gyermekeik után már nem jogosultak a támogatásra, de a szülők segítségére a még tanulmányaikat folytató vagy pályakezdő fiatalok változatlanul rászorulnak? Miniszter Úr! A vesztesek érdekében és nevében várom a válaszát. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Gy imóthy Géza) : Az interpellációra Harrach Péter szociális és családügyi miniszter úr válaszol. Tessék! HARRACH PÉTER szociális és családügyi miniszter : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Minden kérdést, amely a családok jólétéről é rdeklődik, komolyan kell venni, bár meg kell hogy mondjam, az előző interpelláció után nem irigylem az ön helyzetét. (Taps a kormánypárti oldalon.) Kérdései között van olyan, amelyre lehet válaszolni, és van olyan, amely költői, mert nyilván ön is tudja, h ogy például a gyermekek után érvényesíthető adókedvezményről az adóévből két hónap elteltével még az adóhivatalnál sem állnak rendelkezésre adatok, tehát erre a kérdésre csak később tudok válaszolni. Azt el tudom mondani, hogy körülbelül 70 ezer család jel entette be újólag családi pótlékra az igényét, 22 500 család tudja újból igénybe venni a gyermekgondozási segélyt. Azt is el kell mondanom, hogy 36 milliárd - még egyszer szeretném mondani: 36 milliárd - forintra becsülhető az az adókedvezmény, amit a csal ádok leírhatnak az adójukból. KSHadatokra tudok hivatkozni, amikor megbecsülöm az adatokat: 3 millió 800 ezer háztartás van Magyarországon, és ennek körülbelül 40 százaléka nevel gyermekeket, tehát 1 millió 500 ezer családban élnek gyermekek. Ezeknek 13 s zázaléka inaktív, tehát a kérdésére körülbelül ezt a választ tudom adni. A családok 87 százaléka részesül abból az adókedvezményből, amit a kormány hozott. Hadd mondjam el, a kormány számolt az alacsony jövedelmű családok és munkanélküliek csoportjaival, j övedelmi helyzetük javítása érdekében a minimálbért 3 ezer forinttal megemelte, bevezetésre került a munkanélkülijáradékban részesülők kiegészítő segélye - célja, hogy a legalacsonyabb összegű járadékban részesülők nettó jövedelme az adórendszerben beköve tkezett változások miatt se csökkenjen , egyidejűleg eltörlésre került a tankönyvek általános forgalmi adója, miközben a központi tankönyvtámogatás 60 százalékkal emelkedett. Ezen túlmenően felére csökkent az első lakáshoz jutás illetéke. A képviselő assz ony által körülírt családok segítése kiegészült továbbá a szociális támogatási rendszer egyéb központi támogatási formáival, például a rendszeres gyermekvédelmi támogatással, valamint az önkormányzatok pénzbeni és természetbeni ellátásaival. Összességében a családoknak juttatott támogatás '98hoz képest 60 százalékkal növekedett. Minden alkalommal igyekszem hangsúlyozni, hogy egyetlen támogatási forma - így a gyermekek adókedvezménye - hatása sem vizsgálható önmagában. A szociális támogatási rendszerek csak komplex módon, a különböző típusú ellátások együttes hatásaként értékelhetők. Képviselőtársaimat is arra kérem, hogy a támogatási rendszer egészét vegyék figyelembe, és a szociális ellátás színvonalát ezek szerint ítéljék meg.
