Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Dr. Lentner Csaba (MIÉP) - a gazdasági miniszterhez - "Módosult a kormányprogram? Avagy a nemzetközi befektetőket támogatja a Gazdasági Minisztérium a hazai vállalkozások helyett? Mi a kormány stratégiai elképzelése a multilaterális beruházási egyezmé... - ELNÖK (Gyimóthy Géza): - DR. CHIKÁN ATTILA gazdasági miniszter:
1287 ELNÖK (Gyimóthy Géza) : Képviselő Úr! Kérem, tartsák be az időkeretet - 3 perc! Az interpellációra dr. Chikán Attila gazdasági miniszter ú r válaszol. DR. CHIKÁN ATTILA gazdasági miniszter : Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az OECD keretében 1995ben kezdődtek meg a tárgyalások egy multilaterális befektetési egyezmény létrehozásáról. A részt vevő országok alapvető célja az volt, h ogy létrehozzanak egy egységes keretet a nemzetközi befektetések szabályozására. A tárgyalások a múlt év végén megrekedtek, tehát tulajdonképpen be is fejezhetném a válaszomat, amennyiben pillanatnyilag nincsen szó a tárgyalások folytatásáról, így okafogyo ttá vált az elemzés. Miután azonban néhány elvi kérdés is szerepelt felszólalásban, szeretnék ezekre visszatérni. A képviselő úr egy olyan egyezmény képét vetítette elénk, amely a nemzeti kormányokat az önálló cselekvés lehetőségétől, esélyétől is megfoszt aná. Ilyen lidércnyomásos vágyak, amelyek egy ilyen vízióban megfogalmazódnak, nem vetődtek fel a tárgyaló országok szándékaiban. Ez nyomon követhető azokban a szövegjavaslatokban, amelyek még a tárgyalások berekesztése előtt megfogalmazódtak. Nem helyes ú gy tenni, mintha egy aláírás előtt levő egyezményről lenne szó, hiszen a tárgyalások számos fontos kérdésében maguknak a résztvevőknek az álláspontja állt távol egymástól. Nem vitatom tehát a civil szervezetek fellépésének jelentőségét, de szeretném hangsú lyozni, maguk a tárgyaló felek álltak el a tárgyalások folytatásától. Ami a meghökkentőnek tartott magyar pozícióvállalást illeti, a múlt év őszén az OECD 29 országa közül 28 - köztük Magyarország - fejezte ki érdekeltségét a konzultációk folytatása iránt. (14.20) Ez az általános támogatás, amely tulajdonképpen a párbeszéd fenntartására irányult és arra vonatkozott, természetesen nem jelenti azt, hogy ezek az országok és köztük Magyarország tétlenül kívánta volna szemlélni bárkinek a tárgyalóasztalnál kife jtett álláspontja érvényesülését. Való igaz, hogy az érdekeinket nem drámai nyilatkozatokkal, hanem a tárgyalóasztalnál tett javaslatokkal próbáltuk érvényesíteni, amelyek kevésbé látványosak, de mindenesetre ténykérdés volt. Meggyőződésem, hogy Magyarorsz ágnak alapvető érdeke minden olyan nemzetközi tárgyaláson aktívan részt venni, amelynek kimenetelétől gazdaságunk helyzete, állapota, külső feltételei függenek. Csak így tudjuk az érdekeink érvényesítését megkísérelni, anélkül, hogy rólunk döntenének nélkü lünk. Ami a beruházásokat illeti: a kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar érdekeket is az szolgálná, ha e területen is nemzetközileg elfogadott, egységes alapelvek érvényesülnének. Azt gondolom, hogy Magyarországnak nincs félnivalója az ilyen tárgyalásokon, hiszen a nemzetközi szabályok híján is képesek voltunk olyan környezetet teremteni, amely a nemzetközi tőkét az ismert módon vonzotta Magyarországra. Az OECDtárgyalások kudarca ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a realitásnak bármilyen nemzeti ambícióval szemben elsőbbsége van a nemzetközi köztéren is, és a nemzetközi szabályalkotás csak akkor lehet hiteles, ha a kötelmek egyértelműek és nem félremagyarázhatóak. Végül szeretnék visszatérni arra, hogy nem tartanám szerencsésnek, ha szembeállítanánk a külfö ldi tőke vonzását és a magyar vállalkozások fejlesztését, hiszen a kormány a külföldi befektetők számára oly módon kíván kedvező környezetet teremteni, hogy ezzel párhuzamosan kiemelt figyelmet fordít a mikro, a kis- és középvállalkozások fejlesztésére, s őt, elég sokszor elmondtam magam is, hogy a kettő fejlesztése hosszabb távon szinte feltételezi egymást. Úgyhogy a magyar gazdaság hosszú távú tartós fejlődése meggyőződésem szerint nem nélkülözheti sem a külföldi tőke további bevonását, sem pedig a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztését. Ennek alapján azt remélem, hogy bátran elmondhatom, hogy a kormány programja nem módosult. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
