Országgyűlési napló - 1999. évi tavaszi ülésszak
1999. március 23 (57. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (dr. Szili Katalin):
1238 DR. BOROS IMRE tárca nélküli miniszter : Megtettem, csak úgy látszik, ott fönt nem jelezték. Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unió a tagsági viszonyra jelentkező országoknál 1995től kezdve átalakította a se gélyprogramokat. '95ig tradicionális segélyprogramok működtek, amelyek keretében a segélyezett ország nagyjából egy igénylistával állt elő, és azt az Unió pénzügyi lehetőségeinek megfelelően részben vagy egészében kielégítették. Attól kezdve azonban, amik or az országok egy jelentősebb csoportja - így Magyarország is - a tagsági viszony létesítésének kérelmét hivatalos okmányokban is előadta, és erre pozitív válaszokat kapott, ez a segélyprogram úgynevezett felkészülést segítő segélyprogrammá alakult át, ah ol az érintett országoktól bekérték azokat a prioritásokat az egyes évek megállapodásaiban, amelyeket meg óhajt valósítani, hogy a tagság útját álló akadályokat részben vagy egészében leküzdje, s ezekre a programokra adott az Unió támogatást. Amikor '98 ny arán áttekintettük a területet, azt tapasztaltuk, hogy tulajdonképpen az előző kormányzati ciklus alatt megkötött segélyprogramok realizálása, azaz a pénzek elköltése csak nagyon kis mértékben következett be, még az 1995ben elfogadott programoknak is körü lbelül a 60 százaléka realizálatlan volt, a '96os, '97es és '98as programokból pedig szinte semmi. Elgondolkodtunk, hogy mi lehet ennek az oka. Vizsgálataink több megállapítást tettek: részben hiányoztak a szerződésekben ugyan lekötött, de a valóságban soha nem teljesített állami források - tudniillik az uniós segélyekhez magyar állami forrásokat is kell tenni ; egyes esetekben rossz volt a kormány propagandája, mert például '96ban a privatizáció elősegítésére 25 millió eurónyi támogatási összeget álla pítottak meg, ezt a szerződést '96 végén írta alá a magyar kormány, '97 közepén pedig arról szólt a kormányzati propaganda, hogy a privatizációt be is fejeztük. Az Unió követsége, az egyes nagy országok követségei olvasnak újságot, követik a magyar politik ai életet. Amikor erről a kérdésről először szót ejtettünk, azt mondták, hogy akkor szívesen törölnék ezt a programot. Elég sok ideig tartott megmagyarázni, hogy tulajdonképpen nem fejeződött be a privatizáció, ámde az idő elment. Vagy mondané k egy másik, nagyon égető, a vidékfejlesztés szempontjából kulcsterületet: ez a regionális programok kérdése. Itt körülbelül 40 milliónyi euró áll rendelkezésre, összesen kilenc megye érintett ebben a programban. Ha ezt az összeget megyénként elosztjuk, ak kor ez körülbelül a duplája annak, mint amit a megyék egyegy évben területfejlesztési célra célzottan kapnak a magyar kormánytól. Az, hogy miért nem sikerült ezt a programot elindítani, azzal magyarázható, hogy a '96os területfejlesztési elvek alapján ne m jöttek létre azok a régiók, nem érték el azt a szintet, ami alapján a programok kiírhatók. Az egyik terület, a DélDunántúl, amely erre a szintre már elért, ki tudta írni a programot; az ország nagyobb és fejletlenebb területén, ahol valóban nagy lenne a z igény, talán most, ezen a héten jutnak el olyan szintre - késve , hogy ez a dolog bekövetkezzék. Nagyon fontos lenne, hogy ezek a pénzek ebben az évben lehetőleg hiánytalanul elköltésre kerüljenek, hiszen az Unió részint ennek alapján mérlegel. Az év vé gén véleményt mond, és addig nekünk ezeket a lemaradásokat, az előző kormánytól örökölt dolgokat meg kell oldani. Egyidejűleg azonban előrefelé is kell menni: a '99es év Phareprogramját már valós, realizálható programpontokkal kell kitölteni, nem beszélv e a 2000. évtől kezdődő előcsatlakozási alapokról, amelyeknek az összeállítását a magyar kormány már elkezdte; az egyik idevonatkozó lista megjárta Brüsszelt, a másik, mezőgazdaságra vonatkozó és vidékfejlesztési komponenseket is tartalmazó lista pedig fel tehetően a közeljövőben elkerül Brüsszelbe. Tehát egyrészt küzdünk azzal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ami az elmúlt években nem következett be, másrészt a jövőt készítjük elő. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok és a MIÉ P padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) :
